1113 talált cikk a hirdetmény kifejezésre

Kérdés: A jelenlegi hatályos Kbt. szerint a hirdetmény nélkül induló tárgyalásos eljárás végeredményéről, azaz a "tájékoztató az eljárás eredményéről" szóló hirdetményt kell feladni megjelentetésre? (A Kbt. 133. §-ában nem látom a hivatkozást a 93. §-ra.)

Kérdés: Ha egy közbeszerzés lezárul, és megköti az ajánlatkérő az ajánlattevővel a megbízási szerződést, ami határozott időre – két év – szólt, és az első év után rájön az ajánlatkérő, hogy mégsem volt jó/előnyös számára ez a szerződés, felbonthatja a szerződést a Ptk. alapján, ide már nem érvényes a Kbt. hatálya?

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?

Kérdés: Egyszerű eljárásban csak eldöntöm, hogy tárgyalok, és kijelölhetek egy időpontot, vagy vissza kell nyúlnom a közösségi szabályokhoz, és azt alkalmaznom? Mivel a hirdetményes tárgyalásos eljárás kétszakaszos, egyszerűben meg nem tudom kitölteni a részvételi felhívást, tehát egyszerű eljárásban csak akkor tárgyalhatok, ha megáll a hirdetmény nélküli jogalap?

Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?

Kérdés: Ha a dokumentáció megvásárlásáról jegyzőkönyv készül, miért kell az ajánlathoz csatolni a dokumentáció megvásárlását igazoló iratot?

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?

Kérdés: Kiíró rendelkezett a bontási eljárás vonatkozásában a "jelenlétre nem jogosult" személyekkel kapcsolatos eljárásról. Kik/melyek ezek? És ha nem jogosultak, akkor miért lehetnek jelen a bontáskor – a kiírás szerint?

Kérdés: A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?