Találati lista:
81. cikk / 319 Cégkivonat csatolásának indokoltsága
Kérdés: A cégkivonatok az interneten több portálról is letölthetők. Mi értelme van annak, hogy a legtöbb felhívás szerint azt is csatolni kell az ajánlathoz? Nem lenne biztonságosabb és költségkímélőbb, ha a mindenki által elérhető adatbázisokból az ajánlatkérő lekérné az általa igényelt adatokat, és erre esetleg utalna a dokumentációban? Várható-e e körben a jogszabály/gyakorlat változása?
82. cikk / 319 Nyilatkozat, igazolás alakisága
Kérdés: Közösségi eljárásrendben – figyelemmel a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésében foglalt kizáró okokra – a közjegyző által hitelesített nyilatkozat az ajánlat eredeti példányában benyújtható-e fénymásolatban? A kérdés abból adódik, hogy nem tudom, ebben az esetben különbséget kell-e tenni nyilatkozat és igazolás között?
83. cikk / 319 Fordítás csatolásának elmulasztása
Kérdés: Ha az idegen nyelvű dokumentumról elfelejtettünk fordítást csatolni, ez pótolható hiánynak minősül?
84. cikk / 319 Egységes számla kibocsátása az alvállalkozó kifizetését követően
Kérdés: Kifizethetem-e az alvállalkozómat előbb, és így egységesen bocsátom ki a saját számlámat, vagy be kell várnom a kétszámlás megoldást? (Megjegyzem, ez a gyakorlatban alkalmazhatatlan.)
85. cikk / 319 Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban
Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
86. cikk / 319 Fordítás minőségének értelmezése
Kérdés: Ha ajánlatkérő csak annyit ír, hogy magyar nyelvű fordításban kell az idegen nyelvű dokumentumot csatolni, mert annak csak azt a részét értékeli, melyet magyar nyelvű fordításban csatoltak, akkor ezen hiteles vagy "sima" fordítást kell érteni?
87. cikk / 319 Alvállalkozói kifizetések szabályainak változása
Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?
88. cikk / 319 Felhívás nyilatkozattételre az ajánlattételt követően indult változásbejegyzési eljárás kapcsán
Kérdés: Amikor beadtuk az ajánlatot, nem volt folyamatban a cégünk vonatkozásában változásbejegyzési eljárás a cégbíróságon. Az eredményhirdetést megelőző hiánypótlási eljárásban felhívott minket az ajánlatkérő, hogy nyilatkozzunk ezzel az eljárással kapcsolatban. Ahogy a cégkivonaton megjelent a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte, aznap délután érkezett a felhívás. Jogszerű ez? És az ajánlatkérő eszerint folyamatosan figyeli a cégállapotot? Végül szükséges-e, hiszen a cégadatokból egyértelmű, hogy mire vonatkozik a változás – amely egyébként teljességgel érdektelen adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában? És kérdésünk az is, hogy az ajánlatkérő csak azt a nyilatkozatot kérte, melynek mintája a dokumentációban szerepel, de kell-e csatolnunk a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is, és ha igen, milyen formában, kinyomtatva?
89. cikk / 319 Elektronikus adóigazolás csatolása az ajánlatba nyomtatott formában
Kérdés: 2011. júliusban indulunk egy tenderen, ahol kértek tőlünk igazolást arra vonatkozóan, hogy nincs adótartozásunk. A pénzügyi osztályunk ma reggel elektronikus formában küldte meg nekem ezt az igazolást, merthogy ők is így kapták a hivataltól. Ha kinyomtatom, akkor becsatolható lesz az ajánlatba. Becsatoljam-e, vagy kérjünk olyan igazolást, amit nem elektronikusan küldenek meg a számunkra?
90. cikk / 319 Kizáró okok ellenőrzése
Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellenőrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglaltaknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?
