Találati lista:
611. cikk / 755 Ajánlatkérő elzárkózása szerződéskötéstől
Kérdés: Léphet-e és mit az ajánlattevő a szerződéskötési kötelezettség érdekében, ha az ajánlatkérő elzárkózik a szerződéskötéstől vagy halogatja azt?
612. cikk / 755 Szerződéskötés megtiltása a gyakorlatban
Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor a Döntőbizottság – jogorvoslat esetén – megtiltja a szerződéskötést?
613. cikk / 755 Azonnali teljesítés, határidő túllépésének szankciója
Kérdés: A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívta az érdekelteket iratcsatolásra, nyilatkozattételre stb. Vajon jogszerű-e, ha a Döntőbizottság a határidőt úgy jelöli meg, hogy az eljárási cselekményeket "azonnal" kell teljesíteni az érdekelteknek, és mi a szankciója a határidő túllépésének általában, illetve az előzőek szerinti megjelölés esetén hogyan állapítható meg (mihez képest) a határidő túllépése?
614. cikk / 755 Ajánlatkérői iratbetekintés
Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?
615. cikk / 755 Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése
Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
616. cikk / 755 Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága
Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
617. cikk / 755 Referencianyilatkozatok kiadása
Kérdés: Az ajánlatkérő megteheti-e, hogy építési kivitelezési szerződés hiánytalan átadás-átvételi eljárása után megtagadja a referenciaigazolás kiadását? Amennyiben igen, milyen jogszabályra hivatkozhat? Amennyiben nem, a Kbt. mely paragrafusa alapján köteles az igazolást kiadni? Egy korábbi építési beruházás kapcsán az ajánlatkérő kiadta a referenciaigazolást. Később (2 év múlva) az intézményben vezetőváltás történt, és az új vezető megtagadta az igazoláskiadást, mondván, a teljesítés nem volt kiváló minőségű. Megteheti-e ezt? Amennyiben nem, mi lehet a hivatkozási alapunk egy esetleges jogorvoslati eljárásban?
618. cikk / 755 Kiírással ellentétes referencia pótoltathatósága
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely ellentétes a kiírással? Ha ajánlatkérőként nem biztosítom ezt a lehetőséget, az ajánlattevő sikerrel kezdeményezhet emiatt jogorvoslati eljárást?
619. cikk / 755 Eljárás az értékelési rendszer összeállításának nyilvánvaló hibája esetén
Kérdés: Ha az ajánlatkérő, az összességében legkedvezőbb ajánlatok megítélésére szolgáló értékelési rendszer összeállításában olyan nyilvánvaló hibát vét, amelynek következtében az objektíve legkedvezőbb ajánlat kevesebb összpontszámot kap, mint a nála háromszor magasabb teljes vállalási díjat megadó ajánlattevő ajánlata, van-e lehetőség Kbt. szerinti jogorvoslatra, és amennyiben igen, milyen szabályok szerint?
620. cikk / 755 Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában
Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
