Találati lista:
111. cikk / 217 Jogelőd referenciájának elfogadása
Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
112. cikk / 217 Független mérnök definíciója
Kérdés: Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?
113. cikk / 217 Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által
Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
114. cikk / 217 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
115. cikk / 217 Keretmegállapodás tartama, jogosultságok a keretmegállapodás időszaka alatt
Kérdés: Hány évre köthető keretmegállapodás, és jogszerű-e az, ha a keretmegállapodás időszaka alatt a kiírás alapján a szerződés jogot ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírás szerinti mennyiséghez képest 90 százalékkal több terméket rendelhessen meg?
116. cikk / 217 Jogosultság szerződésmódosítás aláírására
Kérdés: A szerződésmódosítást csak az eredeti szerződést aláíró személy írhatja alá, vagy olyan más személy (személyek) is, aki(k) cégjegyzésre jogosult(ak)? Az ajánlatkérő ezt megtiltotta, de az eredeti aláíró már nem dolgozik nálunk. Jogszerű a tiltás?
117. cikk / 217 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
118. cikk / 217 Cégjegyzési jog lejárta az ajánlat benyújtását követően
Kérdés: Az ajánlatot az ügyvezető írta alá. A hiánypótlásra felhívás időpontjában cégjegyzési jogosultsága lejárt, megújítása folyamatban van. A hiánypótlást aláírhatja helyette két, a cégkivonat szerint együttes aláírásra jogosult munkavállaló? Milyen iratokat kell ehhez csatolnunk? Vagy aláírhatja akkor az ügyvezető, ha a cégkivonatban látszik, hogy bejegyzés alatt van a cégjegyzési joga?
119. cikk / 217 Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel
Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
120. cikk / 217 Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által
Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
