Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...szétválás esetében az ajánlatkérő számára rendelkezésre kell bocsátani a szétválási szerződést, melynek tartalmaznia kell a jogosultságokat a referenciák használata vonatkozásában is. Amennyiben ezt nem tartalmazza, a referencia használhatósága nem egyértelmű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

Független mérnök definíciója

Kérdés: Ki minősül független mérnöknek, milyen jogosultsággal kell rendelkeznie, illetve FIDIC szerint végzett mérnöki munkára vonatkozó referencia egyenértékű-e a független mérnöki munka referenciával? Milyen jogszabályok határozzák meg a független mérnök tevékenységét, jogosultságát?
Részlet a válaszából: […] ...mérnökkel szemben támasztott követelményeket az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki szakmai vezetői szakmagyakorlás jogosultságának részletes szabályairól szóló 244/2006. kormányrendelet általános szabályai rögzítik. Ezek igazolására pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Kiegészítő tájékoztatás adása jogosulatlan személy által

Kérdés: Egyik alkalmazottunk az egyik ajánlattevő kérdésére válaszolt kiegészítő tájékoztatásként, azonban a közbeszerzési eljárásban erre nem volt jogosultsága, és a tájékoztatás sem volt megfelelő. Az ajánlattevő ajánlata ennek következtében érvénytelen lett. Az ajánlattevő az előzetes vitarendezés iránti kérelemben hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő munkatársának válaszára alapozva készítette el ajánlatának egy részét, mely az érvénytelenséget eredményezte. Ilyenkor mit lehet tenni?
Részlet a válaszából: […] Lényeges kérdés, hogy az ajánlattevő megfelelő módon tette-e fel kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérdését. Amennyiben nem, tehát közvetlenül például az ajánlatkérő egyik általa ismert alkalmazottjához fordult, akkor mindez nem tartozik az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
Kapcsolódó címke:

Értesítés szerződéskötésről

Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...nem egy adott időpillanatot, hanem egy folyamatot foglal magában, beleértve az ott elvégzendő szükséges cselekményeket (aláírás; jogosultság ellen­őrzése, szerződés elolvasása, ellenjegyzése stb.) is" – fogalmaz a határozat. Erre tekintettel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Keretmegállapodás tartama, jogosultságok a keretmegállapodás időszaka alatt

Kérdés: Hány évre köthető keretmegállapodás, és jogszerű-e az, ha a keretmegállapodás időszaka alatt a kiírás alapján a szerződés jogot ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a kiírás szerinti mennyiséghez képest 90 százalékkal több terméket rendelhessen meg?
Részlet a válaszából: […] A keretmegállapodásos eljárás arra szolgáló beszerzéstechnika, hogy az ajánlatkérő a visszatérően jelentkező beszerzési igényére a konkrét mennyiség megjelölése nélkül több évre szóló keretmegállapodást kössön. A keretmegállapodás általános időtartama négy év,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság szerződésmódosítás aláírására

Kérdés: A szerződésmódosítást csak az eredeti szerződést aláíró személy írhatja alá, vagy olyan más személy (személyek) is, aki(k) cégjegyzésre jogosult(ak)? Az ajánlatkérő ezt megtiltotta, de az eredeti aláíró már nem dolgozik nálunk. Jogszerű a tiltás?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanis arra, hogy az ajánlattevő "belügyeibe" beleszóljon, márpedig az a kérdés, hogy az ajánlattevő nevében ki rendelkezik cégjegyzési jogosultsággal, és ki írhat alá szerződést, határozottan az ajánlattevő kompetenciájába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban

Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátást, az ajánlatkérő igényének megfelelően például a szakember önéletrajzát, a géppel kapcsolatos rendelkezésre állás jogosultságának igazolását érdemes megemlíteni.A b) pont esetében a referencia rendelkezésre bocsátására vonatkozó nyilatkozat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:    

Cégjegyzési jog lejárta az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Az ajánlatot az ügyvezető írta alá. A hiánypótlásra felhívás időpontjában cégjegyzési jogosultsága lejárt, megújítása folyamatban van. A hiánypótlást aláírhatja helyette két, a cégkivonat szerint együttes aláírásra jogosult munkavállaló? Milyen iratokat kell ehhez csatolnunk? Vagy aláírhatja akkor az ügyvezető, ha a cégkivonatban látszik, hogy bejegyzés alatt van a cégjegyzési joga?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő ebből a dokumentumból ellenőrzi, hogy az aláíró a cégkivonatban rögzítettek szerint gyakorolta-e aláírási/cégjegyzési jogosultságát.Ebből következően, abban az esetben, ha az ajánlattevő ügyvezetőjének cégjegyzési jogosultsága a bírálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Szakemberek kamarai tagsága – mint alkalmassági feltétel

Kérdés: Lehet-e az ajánlattevő alkalmasságát a bemutatott szakemberek kamarai tagságának meglététől függővé tenni?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. kormányrendelet eleve nem teszi lehetővé a kamarai jogosultság (tagság) elő­írását, azt nem nevesíti.Amennyiben a szerződés teljesítéséhez kamarai regisztrációval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződéskötés akadályozása az ajánlatkérő által

Kérdés: Akadályozható-e úgy a szerződéskötés, hogy az ajánlatkérő kevés időt ad annak megtételére – azaz kifejezetten nehezíti az ajánlattevő számára a szerződéskötést?
Részlet a válaszából: […] ...nem egy adott időpillanatot, hanem egy folyamatot foglal magában, beleértve az ott elvégzendő szükséges cselekményeket (aláírás; jogosultság ellenőrzése, szerződés elolvasása, ellenjegyzése stb.) is. Erre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címke:
1
11
12
13
22