Találati lista:
121 Halasztott fizetés alkalmazása
Kérdés: A Kbt. új, 305. §-ának (4) bekezdése szerint halasztott fizetés csak az ajánlattevőnek átutalandó összeg tekintetében alkalmazható, az alvállalkozókkal nem?
122 Megbízási jogviszonyban álló alvállalkozó megjelölése az ajánlatban
Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha alvállalkozót kívánunk igénybe venni (10 százalék alatt), de ők megbízási szerződéssel dolgoznak majd nekünk, akkor hogy kell őket szerepeltetni az ajánlatban? Elég annyit írni egyik mellékletben, hogy XY-t mint 10 százalék alatti alvállalkozót kívánjuk igénybe venni? A kizáró okokat ők nem nagyon tudják lenyilatkozni, hiszen magánszemélyek, ezt nekik nem kell megtenniük, igaz?
123 Alvállalkozói közreműködés tényleges arányának megállapítása
Kérdés: Hogyan tudjuk megállapítani, hogy az ajánlattevő által megjelölt alvállalkozók ténylegesen az általa megadott százalékban működnek közre, hiszen a közreműködési százalékot nem kell megadnia, csak azt, hogy 10 százalék feletti vagy alatti alvállalkozóról van szó, így viszont nem tudjuk alkalmazni a 25 százalékos szabályt?
124 Alkalmasság igazolására alvállalkozóként igénybe vett gyártó minősítése
Kérdés: Ajánlattevő Magyarországon elsősorban kereskedelmi tevékenységet folytat, melynek során a külföldi gyárak termékeit igyekszik értékesíteni. A törvénymódosítás fényében egyértelművé vált, hogy a teljesítés során igénybe venni kívánt gyártó nem minősül alvállalkozónak. Értelmezésünk szerint ez akkor is így van, ha a gyártótól származó teljesítés értéke a 25 százalékot meghaladja, vagy akár annál nagyobb értékű, lévén hogy ki van emelve – kivételként – az alvállalkozók köréből. A gyártó révén azonban lehetőség van alkalmasság igazolására is, de ebben az esetben a gyártóra is vonatkoznak a (10 százalék feletti) alvállalkozókra érvényes szabályok. Éppen ezért, ha a beszerzés teljes nettó értékének 25 százalékot meghaladó része az alkalmasság igazolására igénybe vett – egyébként alvállalkozói körből kivételnek számító – gyártól származik, akkor a gyárral mint alkalmasság igazolására igénybe vett alvállalkozóval közös ajánlatot kellene tennünk a közbeszerzési eljárás során?
125 Többszörös szakértői jelenlét egy eljárásban
Kérdés: Egy szakértő több céggel is indulhat egy eljárásban. Jól értelmezem, hogy a többszörös megjelenés tilalma nem erre az esetre – több ajánlattevővel indul egy szakértő magánszemély – vonatkozik, hanem arra, hogy egy ajánlattevő nem lehet másik ajánlattevő ajánlatában alvállalkozó vagy harmadik fél? A Kbt. melyik szakasza engedélyezi a szakértő több ajánlattevővel való indulását? Helyesen járok el, ha külső szakértőt mint természetes személyt 10 százalék alatti alvállalkozóként szerepeltetek az ajánlatban?
126 Alvállalkozók kifizetése
Kérdés: Az alvállalkozók teljesítéseire vonatkozó számlák kiegyenlítésének határidejét mely időponttól kell számítani (teljesítés, számla kelte, számla benyújtása)?
127 Törvény szerinti foglalkoztatás ellenőrzésének kötelezettsége
Kérdés: Köteles-e ellenőrizni az ajánlatkérő, hogy a szerződés teljesítésében részt vevő személyek foglalkoztatása a törvény szerint történik-e, és annál a cégnél, illetve nevesített alvállalkozójánál vannak-e bejelentve, aki elnyerte a pályázatot?
128 Szerződésszegés megállapítása közigazgatási határozatban
Kérdés: A gyakorlatban mikor állapítja meg közigazgatási határozat a szerződésszegést? (A kérdés a kizáró okkal összefüggő.)
129 Megbízott szakemberek minősítése
Kérdés: A Kbt. 2010. szeptember 15-i hatályú módosítását követően a 4. § 2. a) pont alapján nem minősülnek alvállalkozónak azon szerződés teljesítésébe bevonni kívánt személyek, akik az ajánlattevővel munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban állnak. Ezt figyelembe véve nem kell tehát alvállalkozónak tekinteni azokat a bemutatásra kerülő szakembereket, akiket az ajánlattevő például az adott eljárásra vonatkozó megbízási szerződés alapján kíván bevonni a szerződés teljesítésébe?
130 Alvállalkozó meghatározásának változása
Kérdés: Változott-e az alvállalkozó meghatározása a Kbt. mostani módosításakor?
