1029 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?

Kérdés: Az Európai Bíróság a C-282/24. ügyben korlátozza az értékelési szempontok változásának mértékét. Ezt hogyan értelmezhetjük akkor, amikor kiírjuk a keretmegállapodást?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy szolgáltatás megrendelésére irányuló kiírásában úgy rendelkezett, hogy a szerződés egyéves időtartama további egy évvel meghosszabbítható. A pénzügyi kockázataink mérséklése érdekében szeretnénk más ajánlati árral számolni erre a plusz egy évre. Lehetséges különböző árat megadni a hosszabbítás időszakára vonatkozóan?

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?

Kérdés: Helytálló-e az ajánlatkérő azon megállapítása, hogy a hangszerek és hangszertartozékok beszerzése nem bontható részekre, mert a hangszer rendeltetésszerű használata hangszertartozékok nélkül jellemzően nem biztosítható (pl. tok, vonó, fúvóka, nád, állvány, lábtartó)? A hangszertartozékok kifejezetten a hangszer használatához kapcsolódnak, önálló felhasználási céljuk jellemzően nincs. Részekre bontható-e az alábbi esetekben a beszerzés:
– nem azonos a beszerzés időbelisége: a hangszer és a hozzá tartozó hangszertartozék beszerzése nem egy időben merül fel,
– nem azonos a közvetlen cél: hangszertartozékok beszerzésére egy már meglévő hangszerállomány üzemeltetési/karbantartási szükségleteként merül fel,
– nem alkotnak egy konkrét beszerzésen belül funkcionális egységet pl. általános készletjellegű hangszertartozék-beszerzés több különféle hangszerhez, nem konkrét hangszerhez kötötten. Előbb vizsgálandó a részekre bontás kérdése, és azt követően a kivételi kör kérdése?

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?