Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Egyedi művészeti alkotás beszerzése

Kérdés: Egyedi művészeti alkotás (kültéri szobor) elkészítésére szeretnénk szerződést kötni. Ennek előzménye, hogy neves szakmai zsűri kiválasztotta azt a művészt, akit referenciamunkái alapján megfelelőnek ítélt a szobor elkészítésére. Közbeszerzési ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy a kiválasztott művésszel szerződjünk? Továbbá szükséges-e a felkérni tervezett művész műszaki és szakmai alkalmasságát vizsgálni az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, jelen esetben fennállhat a Kbt. 98. § (2) bekezdés d) pontja szerint hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazhatósága.Az ajánlatkérő olyan kivételes esetben választhatja ezt az eljárási lehetőséget, ha az általa megkötni tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 13.

Egybeszámítási szabály alkalmazása

Kérdés: Központi költségvetési szervként több épület van a vagyonkezelésünkben, melyek tűzvédelmi rendszereinek (pl. tűzjelző berendezések, automatikus oltóberendezések, porral oltó készülékek, mechanikus tűzvédelmi rendszerek) és vagyonvédelmi rendszereinek (pl. kamerarendszer, beléptetőrendszer, behatolásjelző rendszer, tanúbeszólító rendszer) rendszeres karbantartását, felülvizsgálatát, eseti javításait el kell végeznünk. A tűzvédelmi és vagyonvédelmi rendszerek karbantartásának, felülvizsgálatának, eseti javításainak elvégzésére történő beszerzések értékét egybe kell számítani? Ezek ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásoknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint a kérdés megválaszolásához nem csak az alábbi Kbt. 19. § (3) bekezdését kell alapul venni. A műszaki és gazdasági funkcionális egység vizsgálata mellett az azonos és hasonló rendeltetés, az egységes kezelése a rendszereknek, a potenciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Szakember hiánypótlása

Kérdés: Az ajánlatkérő fordított bírálatot alkalmaz. Értékelési szempontként előírta a következőt: M/2.1. alkalmassági követelménynek megfelelő további szakember(ek) száma (fő) (max. 1 fő). Az alkalmasság és az értékelés körében bemutatott szakemberek között nem lehet átfedés. Amennyiben az ajánlattevő a „Nyilatkozat bemutatott szakemberekről” megnevezésű EKR-űrlapon ugyanazon szakembert tünteti fel, mint akit az értékelési részszempontra bemutatott, abban az esetben megváltoztathatja-e akár az értékelésre bemutatott szakember, akár az alkalmasságra bemutatott szakember személyét hiánypótlás keretében? Az említett értékelési részszempont vonatkozásában a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján meg kellene vizsgálni a fordított bírálat során már az első értékelési körben az alkalmasságnak való megfelelést? Mivel az alkalmasságra bemutatott további 1 főn felüli szakember, vagy elegendő, ha az ajánlatkérő megbizonyosodik róla, hogy az értékelésre bemutatott szakember különbözik az alkalmasságra bemutatni kívánt szakembertől?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (5) bekezdése alapján a fordított bírálat során az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Az ajánlatok értékelése az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.
Kapcsolódó címkék:    

Építési beruházás egybeszámítása

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdés a beszerzés tárgyának azonosítása. Ugyanis a Kbt. 1. számú mellékletében foglaltakkal szemben az új klímaberendezések telepítését azért lehetne árubeszerzésnek tekinteni, mert a klímák számviteli szempontból nem kerülnek ráaktiválásra az épületre, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 15.

Projektalapú egybeszámítás

Kérdés: Önkormányzatunk 15 M Ft értékben vissza nem térítendő támogatást nyert 2025. évben a Versenyképes Járások Program keretében a helyi önkormányzati tulajdonú közvilágítási rendszer felújítására. Három árajánlat bekérése után, a legkedvezőbb ajánlattevővel megkötöttük a vállalkozási szerződést, amelynek befejezési határideje ez év június 31. A támogatás a lámpatestek felének a cseréjére nyújt fedezetet. A másik részére a Magyar Falu Program keretében nyertünk támogatást, amely a fennmaradt lámpatestek cseréjére elegendő. Ha korábban nem közbeszerzési eljárás keretében, hanem a saját Beszerzési Szabályzatunk alapján meghirdetett eljárás keretében közbeszerzési értékhatár alatt közvilágítás korszerűsítésére megkötöttük a vállalkozási szerződést, majd a fennmaradt részre kívánunk szerződést kötni (szolgáltatás megrendelése), alkalmaznunk kell-e a Kbt. 19. § (3) bekezdésében írt egybeszámítási kötelezettséget? Amikor leszerződtünk az első részre, nem tudtuk, hogy a fennmaradt részre fogunk támogatást nyerni (15 M Ft-ot). Tehát nem sértünk jogszabályt, ha a második részre is három ajánlattevőtől kérünk árajánlatot, és a legkedvezőbb ajánlattevővel leszerződünk nem közbeszerzési eljárásban? Vagy egybe kell számítani a két beruházást? Az I. ütemre a vállalkozási szerződést 2025 decemberében írtuk alá. A második ütem sikerességéről ez év februárjában kaptuk meg az értesítést.
Részlet a válaszából: […] A lámpatestek cseréje folyamatosan valósul meg. Mivel egységesen nem tudja az önkormányzat megfinanszírozni, így több lépésben történik. Évente egy-egy csomagot tud megvalósítani, hiszen elnyert támogatást 2025-ben, és szerződést is kötött 2025-ben. Majd a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (6) bekezdésének bírálati szabálya a folyamatosan folytatott bírálatokra vonatkozik, nem írja elő, hogy a már felállított rendszerbe be kellene várni az éppen bírálat alatt lévő jelentkezéseket. Maga a (6) bekezdés is a folyamatosságára utal a bírálatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Egyedi keretmegállapodás

Kérdés: Kérjük tájékoztatásukat, hogy a központosított rendszerben – konkrét esetben a DKÜ által – kötött keretmegállapodás alapján az eljárás második részében lefolytatásra kerülő versenyújranyitás során van-e lehetőség egyedi keretmegállapodást kötni, és az alapján közvetlen megrendeléssel megvalósítani a beszerzéseket. Amennyiben igen, a központosított keretmegállapodás alapján kötött egyedi keretmegállapodásra vonatkozóan van-e megkötés? Az ajánlatkérőnek a keretmegállapodás ideje alatt a felmerülő igények szerint kell biztosítani az érintett eszközöket. Ezek az igények projektszinten jelentkeznek, időben nem egyenletes az eloszlásuk, az eljárás indításakor előre nem ismertek, nem definiáltak, nagyságrendjük előre nem pontosan kalkulálható, ennek következtében a közbeszerzés mennyiségét konkrét mennyiségi adatokkal nem lehet meghatározni. Ezért a keretmegállapodás megkötése lenne az ajánlatkérő számára a legmegfelelőbb megoldás.
Részlet a válaszából: […] A DKÜ eljárására a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet rendelkezései irányadóak. A rendelet alapján a DKÜ többféle beszerzési eljárás közül választhat az intézményi igények kielégítése érdekében. Ezek különösen az alábbiak lehetnek:a) keretmegállapodásos eljárás,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.

Fizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 135. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattevők összehangolt magatartása

Kérdés: Felmerülhet-e az ajánlattevők összehangolt magatartása, ha egy „háromajánlatos” eljárásban két ajánlattevő van: a későbbi nyertes és két másik ajánlattevő? Az eljárásban az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsát ki, amelynek a két ajánlattevő nem tesz eleget, annak ellenére, hogy mindkettő ajánlati ára alacsonyabb, mint a későbbi nyertesé. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összehangolták a tevékenységüket a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányult?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben a Kbt.-ben rögzített kizáró okok rendszeréből kell kiindulni. A kizáró okok rendeltetése, hogy megakadályozzák, hogy adott gazdasági szereplő jogszabályokba ütköző magatartása révén jogosulatlan piaci előnyt szerezhessen a versenytársaival szemben. A kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
1
2
3
4
…
104