Találati lista:
1001. cikk / 1036 Több eljárásra bontás megítélése
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?
1002. cikk / 1036 Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
1003. cikk / 1036 Szerződés teljesítésének kikényszerítése
Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?
1004. cikk / 1036 Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén
Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
1005. cikk / 1036 Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
1006. cikk / 1036 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
1007. cikk / 1036 Hirdetményi díjalap meghatározása
Kérdés: A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?
1008. cikk / 1036 Eljárás postai szolgáltatás késedelme esetén
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás a posta késedelmes teljesítése miatt olyan késedelemmel érkezik meg az ajánlattevőkhöz, amely miatt az ajánlattételi határidő már nem elegendő a megfelelő ajánlattételhez?
1009. cikk / 1036 Előnyben részesítés a közbeszerzésben
Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
1010. cikk / 1036 Több eljárásban lebonyolított építési beruházás
Kérdés: Ha egy építési beruházást nem egy, hanem több eljárásban kívánunk lebonyolítani, akkor az egyes eljárásoknál a becsült értéknél a közzététel iránti kérvényben mit határozzunk meg? Az egész beruházás várható becsült értékét, vagy a részeljárások becsült értékét?
