1029 talált cikk a KÉ-szám kifejezésre

Kérdés: Közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés teljesítés előtti felmondása esetén az ugyanerre a beszerzési tárgyra kiírt új közbeszerzésnél figyelembe kell-e venni a meghiúsult szerződés értékét (összeszámítás)?

Kérdés: A 29/2004. IM rendelet alapján milyen képzés fogadható el akkreditált közbeszerzési tanácsadói képzésként?

Kérdés: Az önkormányzat állatkertje szeretne vásárolni saját felhasználásra gépjárművet, amelynek bruttó értéke 2,4 millió forint. Kérdés: Hogyan kell megtenni a kiírást, és hogyan zajlik a közbeszerzési eljárás?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 202. kérdésére adott válasznak megfelelően a becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. § (3) bekezdése szerint lehetséges a több eljárásra bontás azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű-e, illetve helytálló-e ez a megállapítás?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

Kérdés: A hirdetmény díjának kiszámításakor csak a saját szöveg karakterszámát kell figyelembe venni, vagy bele kell számítani a formanyomtatványt is?