Törlés a tanácsadói névjegyzékből

Kérdés: Mely szervezet és milyen esetekben törli a névjegyzékből a hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Milyen következményekkel jár, ha valakit törölnek a névjegyzékből?
Részlet a válaszából: […] A hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékét a Közbeszerzések Tanácsa (Tanács) vezeti, illetve közzéteszi e névjegyzéket, valamint a névjegyzékbe való bejegyzés és az onnan történő törlés is a Tanács hatáskörébe tartozik.A Kbt. 383. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Gyorsított eljárás alkalmazása

Kérdés: A Kbt. előírásai szerint lehetséges-e gyorsított eljárás alkalmazása közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. meglehetősen szűk körben ugyan, de lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél gyorsított eljárást alkalmazzon.A Kbt. 136. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő a meghívásos vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 1.

Közbeszerzési eljárás megindítása

Kérdés: Az eljárások megindíthatóak-e a szükséges – az ajánlatkérő számára előírt – feltételek nélkül? Amennyiben nem, ezt hol tiltja a törvény?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között (Kbt. 4. § 14. pontja) szerepel a közbeszerzési eljárás előkészítésének meghatározása. E szerint az eljárás előkészítése fogalmán az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Teljesíthetetlen, hiányos ajánlati felhívás

Kérdés: Mit tehet az ajánlattevő, ha az ajánlatkérő műszaki feltételként olyan technológia meglétét írja elő, ami nem szükséges a termék maradéktalan előállításához; ha olyan technológiát kér, ami kivitelezhetetlen; ha nem határozza meg egyértelműen a gyártandó termékek darabszámát, paramétereit, illetve ha a pályázó által feltett írásbeli kérdésekre sem ad egyértelmű választ?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az ajánlatkérő eljárása vonatkozásában két részre osztható, egyrészt a kiírás jogszerűségével kapcsolatos problémakörre, másrészt pedig az ajánlatkérő válaszadási kötelezettségére.A pályázat kiírásának jogszerűsége tekintetében lényeges, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Ajánlati biztosíték közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél

Kérdés: Milyen főbb rendelkezéseket tartalmaz az új Kbt. a közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzéseknél az ajánlati biztosítékra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 59. §-ának előírásai adják meg a választ. Mindenekelőtt felhívjuk a figyelmet arra, hogy az említett eljárásnál csak akkor kell ajánlati biztosítékot nyújtani, ha azt az ajánlatkérő feltételként írja elő. Ha azonban ilyen feltétel szerepel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Megkezdett közbeszerzés

Kérdés: Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mit kell érteni a közbeszerzés megkezdése fogalmán. E szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját értjük. A hirdetmény nélküli tárgyalásos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Dokumentáció megküldésének költségei

Kérdés: Ha dokumentáció megküldését kérik, ennek költségét ki viseli?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 54. §-ának (4) bekezdése ad lehetőséget arra, hogy az ajánlattevők kérhessék a dokumentáció megküldését az ajánlatkérőktől. Amennyiben ilyen igény merül fel, úgy az ajánlatkérő (illetve az általa meghatározott szervezet) a kérelem kézhezvételétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban

Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 123. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek arra, hogy – bizonyos feltételek mellett – meghatározza az ajánlattevők keretszámát. A (2) bekezdés előírja, hogy e keretszámnak legalább öt ajánlattevőt kell magában foglalnia, emellett annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben

Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. lényeges és egyben új eleme, hogy rendezi a kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatás problémáját. Az ajánlattevők, a közbeszerzési piac erősödő versenyében, esetenként az általánosan elfogadott szakmai szokásokat, etikai szabályokat sértő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
98
99