Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől lép hatályba az új eljárásrendekkelkapcsolatos szabályozás. Ennek értelmében a nemzeti és az egyszerűeljárásrendek összevonására kerül sor. Ugyanakkor az új nemzeti eljárásrendbenegy eljárástípus, az ún. egyszerű eljárás lesz. Ennek értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Ajánlattételi határidő meghosszabbításának feltételei

Kérdés: Melyek a feltételei az ajánlattételi határidő meghosszabbításának? Milyen maximális időtartamra tolódhat ki az ajánlattételi határidő meghosszabbítás esetén? Lesz-e e körben változás a Kbt.-ben?
Részlet a válaszából: […] A hatályos közbeszerzési törvényben az ajánlattételihatáridő meghosszabbítása – amennyiben arra a kiegészítő tájékoztatásmegadására tekintettel került sor – nincs időkorláthoz rendelve. Hasonlóképpen,amennyiben az ajánlatkérő hirdetménnyel módosítja eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Eljárás oldalszámok eltérése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő az ártáblázatban és a leírásban eltérő oldalszámokat adott meg. Melyik az irányadó?
Részlet a válaszából: […] Miután a dokumentációban ellentmondás van, az egyértelműajánlattétel érdekében javasolt az ajánlattevőnek kiegészítő tájékoztatástkérni. Amennyiben erre már nincs lehetőség, javasoljuk a felolvasólaponszereplő adatok alapulvételét. Egyébiránt, amennyiben nem dönthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Jogsértés tájékoztatás függvényében

Kérdés: Az NFÜ az alábbi tájékoztatást adta számunkra, mellyel nem tudunk mit kezdeni, mivel beszerzési tárgyunk olyan bonyolultságú, hogy fel sem merül nyílt eljárás lebonyolítása, mindenféleképpen tárgyalásos eljárást célszerű indítanunk. Ezek szerint ezzel törvényt sértünk? "2. A közbeszerzési eljárások esetében kiemelt elvárás, hogy a projektgazdák alapesetben a közbeszerzés nyílt eljárásos formáját alkalmazzák. Bár a hazai közbeszerzési törvény szerint megfelelő feltételek esetén tárgyalásos eljárás is alkalmazható, a közelmúltban lefolytatott európai uniós ellenőrzések tapasztalata az, hogy a tárgyalásos eljárással élő kedvezményezettek ellenőrzésének időigénye és a kilátásba helyezett szabálytalansági eljárások száma jelentősen nő. A tárgyalásos eljárás tehát kiemelkedő kockázatot jelent mind a kedvezményezett, mind a tagország számára. A nyílt eljárással lefolytatott közbeszerzések időigénye nem hosszabb a tárgyalásos eljárásnál, ugyanakkor előnye a széles körű verseny, átláthatóság, az esélyegyenlőség elvének fokozott érvényesítése. Mindezek alapján a kedvezményezettek számára ezúton szeretném megfogalmazni azt az elvárást, hogy általános gyakorlatként nyílt eljárást alkalmazzanak. Tájékoztatom Önöket arról, hogy a fentiek okán jogszabály-módosítást is kezdeményeztem, annak érdekében, hogy tekintettel a visszafizetési kockázatra, mindazon kedvezményezettek, akik a közbeszerzési törvényben meghatározott tárgyalásos eljárást kívánnak lefolytatni, 100 százalékos biztosítékot legyenek kötelesek nyújtani, amelytől csak külön engedély birtokában lehet eltérni."
Részlet a válaszából: […] Az NFÜ tájékoztatása csupán figyelemfelhívó erejű, a Kbt.hatályos szabályozása ennek ellenére irányadó. A jogszabály módosításánakkezdeményezésére utalás sem jelenti a támogatott szervezetek jogsértését,legfeljebb informatív jellegű. A tájékoztatás azonban egy igen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Elektronikus cégeljárás és közbeszerzés

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett a felhívásban, hogy – egyebek mellett – az el nem bírált, cégbírósághoz benyújtott kérelmet eredetiben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell csatolni. 2008. július 1-jétől azonban ez a kérelem már kizárólag csak elektronikus formában létezik, kinyomtatva nem hiteles. Hogyan teljesítsük a felhívás fentiek szerinti részét?
Részlet a válaszából: […] A cégbíróságoknál lehetőség van az elektronikus formábannyilvántartott okiratok – így vélhetően a cégbejegyzési, változásbejegyzésikérelmek – papíralapú példányának kikérésére illetékbélyeg ellenében. Azokiratokat 5 munkanap alatt lehet beszerezni, és a kérelemhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlati felhívás és dokumentáció ellentéte

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlati felhívás tartalma nem egyezik meg a dokumentációban foglaltakkal?
Részlet a válaszából: […] A főszabály a hirdetményben megjelent ajánlati felhívástartalmának elsődlegessége. Amennyiben a dokumentáció teljes mértékben eltérőinformációt tartalmaz, javasoljuk az ellentmondásra rákérdezni, s kiegészítőtájékoztatás kérése formájában felhívni az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Kiegészítő tájékoztatás mellőzése

Kérdés: Rendelkezhet-e úgy az ajánlatkérő, hogy egyáltalán nem nyújt kiegészítő tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlástól eltérően a hatályos szabályozásunkkötelezővé teszi kiegészítő tájékoztatás nyújtását. E tekintetben csak arendelkezésre álló időintervallum szempontjából tesz különbséget a törvény, dea választás lehetőségét nem adja meg az ajánlatkérőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Igazolások példányszáma részajánlattételnél

Kérdés: Az ajánlati dokumentáció alapján négy részre lehetséges az ajánlat benyújtása. Az ajánlati felhívás tartalmazza azt, hogy az ajánlathoz milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell az ajánlattevőnek csatolnia. Ebben az esetben az igazolásokat, nyilatkozatokat annyi példányban kell csatolni, amennyi részre az ajánlattevő ajánlatot kíván tenni? Szabályozza ezt a kérdést a törvény?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ilyen részletkérdéssel nem foglalkozik. Ugyanakkor azajánlathoz csatolandó igazolások és nyilatkozatok tekintetében – arészajánlattétel megengedése miatt – tehetők ajánlatkérői elvárások, melyeket adokumentációban, illetve a felhívásban kell megfogalmaznia. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlatkérő válaszai a kérdezők megjelölése nélkül

Kérdés: Szabályos-e az, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevők által feltett kérdésekre adott válaszokat úgy küldi meg minden ajánlattevőnek, hogy abból nem derül ki, ki volt a kérdező?
Részlet a válaszából: […] Igen, szabályos. A Kbt. 56. §-a foglalkozik ezzel akérdéssel, a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések között. Azt afontos szabályt rögzíti, hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogyaz ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét, emellett a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Referenciaismertetés terjedelme

Kérdés: Az ajánlati felhívás dokumentációjában, a műszaki-szakmai alkalmasság körében megkövetelt igazolási mód tekintetében az ajánlatkérő csupán annyit írt, hogy "az ajánlattételt megelőző három év legalább egy szállításának ismertetése szükséges". Elegendő ez így? Illetve: ha igen, akkor mire terjedjen ki az ismertetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből feltételezzük, hogy áruszállítás volt abeszerzés tárgya. A Kbt. 67. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlattevőnek és a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozójának a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.
1
21
22
23
27