Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] Ami a kérdés elsőrészét illeti: a gyakorlatban az ajánlatkérők előírják, hogy az ajánlattevőcsatolja az esetleges aktuális változásbejegyzések alapját képező okiratokat,illetve a változásbejegyzési kérelem másolatát. Ebből megállapítható az aktuálisanbejelentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Kiegészítő tájékoztatás eltérő szabályozása dokumentációban

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás vonatkozásában a dokumentáció tartalmazhat-e a Kbt.-ben meghatározottaktól eltérő szabályokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 56. §-ának (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz. Eszerint a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse azajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás teljes tartalmát az ajánlattevőkszámára hozzáférhetővé kell tenni, illetőleg meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Új kiírás, korábbi válaszok

Kérdés: Ajánlattevő ajánlati felhívását visszavonja, és az adott tendert újra kiírja. A visszavont eljárásban megadott válaszok az új kiírás részét képezik-e? És mi a helyzet akkor, ha határidőn túl válaszolta meg az ajánlatkérő a kérdéseket?
Részlet a válaszából: […] Az adott felhívás visszavonásával egyben az eljárás ismegszakad, azaz a megadott válaszok már nem képezhetik az új felhívás részét,vagy értelmezésében nem segítenek. A kiegészítő tájékoztatás határidőn túltörténő megválaszolása Kbt.-t sértő eljárási elem, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Beszerzési tárgyhoz hasonló tárgyú referencia mint hamis adatszolgáltatás

Kérdés: Hamis adatszolgáltatásnak minősül-e, amennyiben referenciaként a felhívás beszerzési tárgyához hasonló tárgyú referenciát nyújt be ajánlattevő? (Ajánlatkérő ezt írta elő, de nehezen értelmezhető, ezért az ajánlatkérő lehet, hogy másként értené.)
Részlet a válaszából: […] Az értelmezés változó az ajánlatkérőknél. A javasoltreferenciákat amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, legfeljebb nem fogadja el, deez semmilyen mértékben nem minősül hamis adatszolgáltatásnak, hiszen azajánlattevő jóhiszeműen a hasonló tárgyú referenciáit nyújtotta be....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Kiegészítő tájékoztatás mint a felhívás része

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás keretében adott válaszok a dokumentáció részét képezik? Ha mi nem kérdeztünk, és figyelmen kívül hagyjuk a választ, annak mi a következménye? És ha nem kapjuk meg a válaszokat? Egyébként azt annak az ajánlattevőnek is megküldik, aki/amely nem tett fel kérdést?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kiegészítő tájékoztatás gyakorlatilag a dokumentációmelléklete, melyben ajánlatkérő pontosít, segítséget nyújt a megfelelőajánlattételhez. Amennyiben az ajánlattevő megkapja a tájékoztatást, defigyelmen kívül hagyja azt, saját hibájából nem ad be megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Kiegészítő tájékoztatás késedelme

Kérdés: Mi van abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem adja meg határidőben a kiegészítő tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattevő ezt bizonyítani tudja, akkor azajánlatkérő eljárási hibát vétett, melynek okán ajánlattevő jogorvoslatieljárást indíthat. Ennek eredménye változó, a jogsérelem nagyságától függően,bírság lehet. De egyéb jogsérelem mellett az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Nem a kérdésre adott kiegészítő tájékoztatás

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő válaszol ugyan a kérdésre, de a válasz semmilyen összefüggésben nem áll a kérdéssel?
Részlet a válaszából: […] Nagyon nehezen bizonyítható, hogy az ajánlatkérő direktrosszhiszeműen nem válaszolt a kérdésre. Amennyiben a válasz nélkül ajánlat nemtehető, jogorvoslati eljárás indítása megalapozott lehet, de érvként egy nemmegfelelő kiegészítő tájékoztatás nyújtása a gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

"Eredményhirdetés" tárgyalás nélküli eljárásban

Kérdés: Tárgyalás nélküli eljárásban hogyan értesülünk az eljárás eredményéről?
Részlet a válaszából: […] Főszabályként – az ajánlatkérő vonatkozásában – Kbt. azalábbiakat tartalmazza:– az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban együtt:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Szakmailag használhatatlan műszaki leírás a dokumentációban

Kérdés: Ki lehet-e úgy írni egy tendert, hogy annak műszaki leírása a szakma számára teljesen használhatatlan, és minden elemére kérdést kell feltenni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – véleményünk szerint – azt "sugallja", hogy atenderkiírást készítő ajánlatkérő nem ért a közbeszerzés tárgyához, mertvélhetően hiányoznak a megfelelő szakmai ismeretei, amiből az is következik,hogy – az egyébként nem megfelelő kiírás miatt – nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Tárgyi tévedés ajánlati felhívásban

Kérdés: Hogyan orvosolható, ha a kiírásban tárgyi tévedés van? (A kritérium termékre vonatkozik, de a kiíró eljárásra vonatkoztatja, ami egyébként a vonatkozó jogszabály szerint nem is lehetséges.)
Részlet a válaszából: […] Mivel ebben az esetben kulcskérdés, hogy termékre vagyeljárásra vonatkozó kritériumról van szó, így az ajánlatkérőnek tisztáznia kelligényét a felhívásban. Amennyiben egyértelmű a tárgyi tévedés, nincs lehetőségkiegészítő tájékoztatás keretében történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.
1
…
20
21
22
…
29