88 cikk rendezése:
61. cikk / 88 Speciális alkalmassági feltételek kiírásának jogszerűsége
Kérdés: Joga van-e a kiírónak olyan speciális alkalmassági feltételeket szabni, amelyek leszűkítik az ajánlattevők körét – például az ajánlattevő rendelkezzen 500 kg-os építési felvonóval, betonkeverővel, 2 db IFA teherautóval stb.?
62. cikk / 88 Alkalmassági feltételek szigoríthatósága a közbeszerzésben
Kérdés: Mi teszi szükségessé a kiírások során, hogy a pályázókra nézve egyre keményebb gazdasági mutatók szerinti alkalmasságot várjanak el a kiírók? Ugyanakkor elvárják/kiírják a 10-20 százalékos mértékű teljesítési biztosítékok letétét is. Nem lenne célszerűbb csak az egyiket alkalmazni? Mindkettővel sújthatják a pályázókat?
63. cikk / 88 Dokumentációval szemben támasztható követelmények
Kérdés: A kiírók sok esetben meglehetősen igényesek a benyújtott pályázatokkal szemben, például: eredeti nyilatkozatok, igazolások; jobb/bal/ felső részben sorszámozott oldalak; eredeti szignó minden oldalon; 4-8 példány; kettős csomagolás, címzés, felirat, átfűzve... Mindezek furmányosan megfogalmazott körmondatokkal. Ugyanakkor sok esetben több százezer forintért adnak olyan kiírásokat, amelyeken még aláírások sem szerepelnek, nemhogy eredetiek vagy sorszámozottak legyenek, pedig a több oldalon megfogalmazott formai feltételeket egyszerűbb lenne így leírni: "A kiírás formájának megfelelő formában". Elfogadható-e ez a kettősség?
64. cikk / 88 Téves címzés következményei
Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?
65. cikk / 88 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
66. cikk / 88 Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre
Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
67. cikk / 88 Kiíró kötelező bevonása a pályázatba
Kérdés: Minisztérium kiírhat-e uniós forrásból pályázatot úgy, hogy a megvalósításba kötelezően be kell vonni a kiíró minisztérium munkatársait is? Nem ütközik ez a Kbt. 10. §-ával?
68. cikk / 88 Jogorvoslati lehetőség a pályázati feltételek elfogadása esetén
Kérdés: Jogsértő kitételt érzünk a kiírásban, de a kiíróval már nincs idő, illetve lehetőség a kitétel tisztázására. Élhetünk-e jogorvoslati kérelemmel azok után, hogy a pályázatot benyújtjuk, és abban nyilatkozunk arról, hogy elfogadjuk a pályázati feltételeket?
69. cikk / 88 Közbeszerzés kapcsolódó tervezésre
Kérdés: Építési beruházást tervezünk 150 000 E Ft értékben 2007-re, amely azonban csak pályázati támogatással valósulhat meg. A tervezési munkát az idén szeretnénk elvégeztetni kb. 4-5000 E Ft értékben. A tervezésre szükséges-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk?
70. cikk / 88 Résztvevők megnevezése a közbeszerzésben
Kérdés: A hirdetményben kiíró szerepel és pályázó, pedig a képzéseken, amelyeken eddig részt vettem, csak ajánlatkérőt és ajánlattevőt lehetett használni. Összhangban áll-e ez a közbeszerzési jogszabályokkal?
