627 cikk rendezése:
331. cikk / 627 Magánszemély által adott referencia elfogadása közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: Építőipari tevékenységet folytatunk, ilyen tárgyú közbeszerzési eljárásokban indulunk. Megrendelőink esetenként magánszemélyek. Adhatnak-e referencianyilatkozatot, illetve magánszemély megrendelő felé történt szerződésteljesítést milyen formában tudunk referenciaként benyújtani az ajánlatkérő számára? Egyáltalán van-e lehetőség arra, hogy magánszemély részére végzett tevékenységet jelöljünk meg referenciaként?
332. cikk / 627 Referencia igazolása az ajánlatkérő korábbi eljárása eredményeként teljesített szerződés vonatkozásában
Kérdés: Ha az ajánlatkérő korábbi eljárásának nyertese voltunk és szerződésszerűen teljesítettünk, a referenciaigazolás körében elég, ha erre utalunk? Vagy külön referenciaigazolást kell kérnünk az ajánlatkérőtől, amelyet a tárgybani eljárásához csatolunk?
333. cikk / 627 Referencia felhasználása konzorciális együttműködésben elvégzett munka esetében
Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?
334. cikk / 627 Alkalmasságot igazoló irat (pénzintézeti igazolás) keltezése
Kérdés: Lehet-e régebbi a pénzintézet igazolása a sorban állás vonatkozásában, mint az ajánlati felhívás dátuma?
335. cikk / 627 Rendelet hatályon kívül helyezésével kapcsolatos kérdések
Kérdés: Hatályon kívül helyezték a 218/2011. kormányrendeletet. Mikorra várható helyette új? Mi lesz a sorsa addig az ilyen tárgyú beszerzéseknek? Ha a korábbi rendelet szerint a jegyzéken szerepelünk, az új törvény hozhat-e annak feltételeiben változást? Mi a helyzet a rendelet alapján megkötött, folyamatban lévő szerződésekkel?
336. cikk / 627 Ajánlati felhívás jegyzéken nem szereplő társaságnak
Kérdés: A nemzetbiztonsági jellegű közbeszerzések esetén küldhető-e olyan társaságnak felhívás ajánlattételre, amely nem szerepel a jegyzéken?
337. cikk / 627 Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél
Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
338. cikk / 627 Tervezői összeférhetetlenség, szerzői jogok sérelme
Kérdés: Kivitelezési projektek pályázata során gyakran képezi a vállalkozó feladatát a projekt kiviteli terveinek elkészítése is, oly módon, hogy a pályázathoz a már meglévő engedélyezési terveket bocsátja rendelkezésre az ajánlatkérő. Amennyiben a műszaki szakmai alkalmassághoz feltétel, hogy a pályázó rendelkezzen megfelelő gyakorlattal bíró tervezővel, aki más szervezet kapacitásaira támaszkodva kerül bevonásra az alkalmassághoz, összeférhetetlennek minősül-e a pályázathoz rendelkezésre bocsátott engedélyezési terveket készítő tervező bevonása? Ha igen, és csak más tervező vonható be, mint alkalmasságot igazoló szervezet – és mivel a törvény értelmében a bevonás módjáról nyilatkozni kell, célszerűen egyúttal alvállalkozóként is megjelölésre kerül –, nem sérti ez az eredeti tervező szerzői jogait?
339. cikk / 627 Érvénytelenné nyilvánítást megelőző hiánypótlási felhívás
Kérdés: Az ajánlattevő nem tett teljes körű ajánlatot, így – mivel ez nem pótolható – nem tekinthető érvényesnek az ajánlata. Ezenkívül más hiányosságokat is tartalmaz az ajánlat. Érvénytelenné nyilváníthatom-e az ajánlatát a nem pótolható hiányosságok miatt, vagy a többi hiányosság pótlására fel kell hívnom az ajánlattevőt? (Emellett az ajánlatkérő a 46/2011. kormányrendelet hatálya alá tartozik, vagyis a döntéseit a Miniszterelnökségnek kell jóváhagynia – erre 15 napja van –, csak ezután lehet eredményt hirdetni, aminek része az érvénytelenségre vonatkozó döntés is.)
340. cikk / 627 Közszolgáltatók keretmegállapodása
Kérdés: A Kbt. 110. §-a kifejezetten kimondja (és a törvény miniszteri indokolása megerősíti), hogy a keretmegállapodás alapján kötendő szerződések időtartama (időbeli hatálya) nem haladhatja meg magának a keretmegállapodásnak az időtartamát. Ebből az következik, hogy a keretmegállapodás alapján megkötendő (konkrét) szerződés teljesítésének még a keretmegállapodás időtartamán belül meg kell történnie. Azonban a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó 289/2011. Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint közszolgáltatói keretmegállapodás megkötésére irányuló eljárás során nem alkalmazandók a Kbt. 108-110. §-ai. Ebből tehát az következik, hogy jogszerűen járnak el a felek, amikor a keretmegállapodás időtartamán belül kötik meg a konkrét közbeszerzés megvalósítása céljából az eseti szerződést, de annak a teljesítése már túlnyúlik a keretmegállapodás időtartamán?
