2706 talált cikk a közbeszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?

Kérdés: Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy egy közbeszerzési eljárást kettő vagy több ajánlatkérő közösen írjon ki, bonyolítson le, és így az eljárás nyertesével megkötendő szerződésben több megrendelő szerepeljen?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás kiterjed-e könyvek beszerzésére? (Könyvtárról van szó.) A vásárlás megosztható-e több kiadó, illetve terjesztő között? 2005-ben mi az az értékhatár, amely felett közbeszerzési eljárást kell lebonyolítani?

Kérdés: Vonatkozik-e valamilyen kizáró szabály az építési beruházásokra irányuló közbeszerzési eljárásokban a műszaki ellenőrre?

Kérdés: A javarészt 2005. november 1-jétől hatályos közigazgatási eljárási törvény tartalmaz-e a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó rendelkezéseket?

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban (nemzeti értékhatár felét meg nem haladó értékben) az ajánlatkérő által meghívott cégek pályázatának beérkezése után vált ismertté az ajánlatkérő számára az a körülmény, hogy az egyik cég a másik felett döntő befolyással bír, illetve ügyvezetői azonosak (cégkivonat szerint). Ütközik-e ez a Kbt. valamely elvébe vagy rendelkezésébe? Ha igen, mi a helyes eljárás ebben az esetben (az ajánlatkérő részéről)?

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?