Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Korábbi véleményünket fenntartva, megítélésünk szerint averseny tisztasága akkor nem sérül, ha az ajánlatkérő azonos elveket követ azajánlatok értékelése során. Ez azt is jelenti, hogy az ajánlati árakösszehasonlítása során érvényesülnie kell a valódiság elvének,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Központosított közbeszerzéshez önként csatlakozó saját hatáskörben lebonyolított beszerzése

Kérdés: A "Levelekben" láttam a központosított közbeszerzés/önként csatlakozás témát, melyhez kapcsolódóan felmerült, hogy az önként csatlakozónak nem kötelező a rendszeren keresztül vásárolnia, tehát lebonyolíthatja magának is a beszerzést, de nem a kötelezettek szabályai szerint, hanem szabad döntési helyzetben. Tehát ha úgy dönt az önként csatlakozó, hogy saját hatáskörben bonyolítja le a beszerzést, akkor a Kbt. szabályai szerint jár el, ha a becsült érték/egybeszámítás/stb. alapján nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, azért nem folytat le eljárást? Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Igen, a kérdező válasza megfelelő. Az ajánlatkérő ebben azesetben szabad döntési helyzetben van. Ez a gyakorlatban tehát azt jelenti,hogy amennyiben az egybeszámítás alapján a beszerzés értéke nem éri el azegyszerű értékhatárt, nem kell közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Tanácsi javaslat betartása a közbeszerzési terv készítésekor

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzési terv elkészítésekor nem javasolja a becsült érték megjelenítését. Ennek betartása ugye nem kötelező? És a honlapra közzététel?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzések Tanácsa Elnökének az éves összesítettközbeszerzési tervről szóló tájékoztatója (K. É. 2007. évi 140. szám; 2007.december 10.) értelmében nem javasolt a becsült érték megjelenítése, amely -tehát a megjelenítés vagy meg nem jelenítés – azonban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Tanácsi tájékoztatók új értékhatárokra

Kérdés: Hogyan kell érteni az új értékhatárokra vonatkozó tanácsi tájékoztatókat, amikor a törvény nem módosult?
Részlet a válaszából: […] A 2008. évre a 2006. január 15-én hatályba lépett, aközbeszerzésekről szóló, a 2005. évi CLXXII. törvénnyel módosított 2003. éviCXXIX. törvény vonatkozik. A 2007. évhez képest a közösségi értékhatárokbantörtént változás, mely hatással van az ajánlatkérők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Értékhatárok, eljárásrendek 2008-ban

Kérdés: Változik-e 2008-ban a nemzeti közbeszerzési értékhatár? Marad-e a két nemzeti eljárásrend?
Részlet a válaszából: […] A költségvetési törvényben tudomásunk szerint nem kerültelőterjesztésre a 2008. évi közbeszerzési értékhatárok változása, ezértmaradnak a 2007. évre irányadó értékhatárok, nevezetesen a nemzeti és egyszerűeljárásrend értékhatárai várhatóan a következők lesznek: ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Értékhatárok és jogalkotói szándék

Kérdés: Milyen jogalkotói indok lehet az értékhatárok meghatározása mögött?
Részlet a válaszából: […] A közösségi értékhatárok vonatkozásában nincs mozgástere amagyar jogalkotónak, az értékhatárok meghatározása és forintra történőátváltása is független, uniós döntés eredménye, a 2083/2005/EK bizottságirendelettel módosított 2004/17/EK és 2004/18/EK európai parlamenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Szerződések fennmaradása jogutódlásnál

Kérdés: Az ajánlatkérő két intézményét a közeljövőben összevonják (általános iskola és óvoda). Az új intézmény jogutódja lesz mindkét intézménynek. Az óvoda egy évre szóló határozott idejű szerződéseket kötött élelmiszer-beszerzésre közbeszerzés nélkül, mert a beszerzés értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, az iskola pedig közbeszerzéssel kötött egyéves határozott idejű szerződéseket a beszállítókkal. Mi a teendő az egyesítést követően? Érvényben maradhatnak-e a szerződések névváltoztatással a lejáratukig, vagy meg kell szüntetni a szerződéseket, és új közbeszerzést kell lefolytatni az új, immár egyesített intézménynek?
Részlet a válaszából: […] A megkötött és hatályos szerződések jogi sorsát azösszevonás nem érinti, azaz azok továbbra is érvényesek és alkalmazhatóaklesznek a lejáratukig. Ugyanakkor a jogutódlás lehetőséget ad arra is az új(összevonással keletkező) intézménynek, hogy a szerződések hatályban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Közbeszerzési Megállapodás (GPA) hatálya

Kérdés: Mi tartozik a GPA hatálya alá a hirdetményminta egyik kérdésében, amelyre mindig igennel válaszolunk, bár nem vagyunk benne biztosak, és nem is találjuk a megállapodást?
Részlet a válaszából: […] Induljunk el a jogalkotó által meghatározott úton. Ahirdetményminták kitöltési útmutatója, azaz a 2/2006. IM rendelethez készült22. melléklet 3. pontja a következőkben igazít el minket: a KözbeszerzésiMegállapodás (GPA) hatálya alá tartozás kérdése tekintetében lásd a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Védett foglalkoztatókra vonatkozó értékhatárok

Kérdés: Milyen eredményeket hoztak a törvénymódosítást megelőzően elvégeztetett hatásvizsgálatok a védett műhelyekkel kapcsolatban? Az értékhatárok változatlanok a védett műhelyek részére fenntartott közbeszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] Az értékhatárok nem változtak a védett foglalkoztatóktekintetében, hatásvizsgálatokról pedig nem tudunk számot adni. A közbeszerzési értékhatárok kialakítása körében egyébkéntnincs különbség a tekintetben, hogy az értékhatár védett vagy nem védettfoglalkoztatóra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 293. §-ának és a 22. § (1) és (2) bekezdésénekösszevetéséből megállapítható, hogy a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőkárubeszerzése, szolgáltatás megrendelése, valamintépítésiberuházás-megvalósítása az egyszerű közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
1
10
11
12
16