157 talált állásfoglalás a közbeszerzési értékhatár kifejezésre

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?

Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?

Kérdés: Ha 2010-ben több építési beruházást is tervezünk, és látjuk, hogy összevonva meghaladja, de egyenként nem a 90 milliós értékhatárt, akkor már mondjuk az első 5 milliós nettó költségű közbeszerzésnél be kell vonni a fedezetkezelőt? Vagyis minden esetben (itt is) érvényesül az egybeszámítási szabály?

Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?

Kérdés: Milyen eljárás eredményeként lehet felkerülni a nemzetbiztonsági feltételeknek előzetesen megfelelt ajánlattevők jegyzékére? Mi ennek a költsége, és mi a felkerülés haszna?

Kérdés: A törvény egyes fejezetei, illetve részei szerinti nemzeti értékhatárok fennállásának időponti elkülönítésével (március 31. és április 1.) az egyes időtartamokra időarányos értékmegállapítás vonatkozik-e a közbeszerzési eljárások lefolytatásának kötelezettségére?

Kérdés: Változott-e április 1-je után az építési beruházásokra vonatkozó szabályozás?

Kérdés: Ha még épp hogy a közbeszerzési értékhatár (15 millió + áfa) alatt szerződünk felújításra, és – amint az régi épület felújításakor előfordul a felújítás kellős közepén – felmerülnek olyan, előre nem látható többletmunkák, amelyek miatt az értékhatár fölé csúszna a felújítás díja, akkor elvileg mi a teendő? A támogató önkormányzat egy fix összeget ad át, minden pluszköltség az ajánlatkérőt terheli, aki nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Nettó 14,36 milliós lesz a szerződés és az önkormányzat hozzájárulása 74,93 százalék. Ha pótmunka lesz, akkor az önkormányzat hozzájárulása csökken, a támogatott szervezeté nő, de előfordulhat, hogy átlépi a nettó 15 milliós határt. Okoz-e ez problémát, kell-e közbeszereztetnünk ebben az esetben? Hibázott-e az ajánlatkérő? (Más támogatást nem kapott.)

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?