Irreálisan alacsony ár alkalmazásának alátámaszthatósága

Kérdés: Árubeszerzés esetén az ajánlattevő irreálisan alacsony árat határoz meg a termékre, s arra hivatkozik, hogy az a termék nála évek óta elfekvő készlet, s szeretne megszabadulni tőle, ezért ad irreálisan alacsony árat. Ez az indoklás elfogadható-e?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 86. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az indokolás és a rendelkezésére álló iratok alapján kötelesmeggyőződni az ajánlati elemek valós helyzetéről. Az ajánlatkérő figyelembeveheti az olyan objektív alapú indokolást, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Irreálisan alacsony ár alkalmazásának szankciója

Kérdés: Az Európai Bizottság és a Közbeszerzések Tanácsa értesítésén kívül van-e retorziója a túlzottan alacsony ár vagy ellenszolgáltatás miatt érvénytelen pályázatoknak (ajánlatoknak)?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben a kérdésben felvetett szankciókonkívül más szankció nem ismert, igazán gyakorlata sincs a kérdéskörnek.Megjegyezzük azonban, hogy feltehetően nem véletlen az ún. szignalizációskötelezettség, amelynek alapján kialakítható bizonyos nyilvántartás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Közszolgáltató alkatrészbeszerzése

Kérdés: Hulladékkezelési közszolgáltató járműparkjának karbantartását túlnyomórészt saját műhelyben végzi. A szükséges alkatrészeket az igény felmerülésekor szerzi be (2004-ben például 302 alkalommal), raktárkészlete nem jelentős. Az alkatrészeket különböző helyeken, az adott típushoz, márkához éppen az adott alkatrésszel rendelkező partnertől veszi meg (2004-ben 46 partnertől), telefonos egyeztetés alapján. Az év végi beszerzési statisztika alapján 2004-ben a beszerzett alkatrészek értéke meghaladta az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárát. Típusonkénti összesítésben azonban ezt a határt egyik sem éri el, márpedig a legtöbb alkatrész típusfüggő. Hogyan tud megfelelni a cég a közbeszerzési törvény előírásainak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szempontjából nagyon fontos, hogy a Kbt. 40. §-amilyen módon teljesül, tehát az, hogy a következő feltételek hogyan alakulnak: – a beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét hónapalatt kerül sor, és– beszerzésére egy ajánlattevővel lehetne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Önkormányzati tulajdonú közszolgáltató beszerzései

Kérdés: A Kbt. 294. §-a alapján az olyan "közszolgáltató", amely 100 százalékban önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaság, ajánlatkérőnek minősül az egyszerű közbeszerzés körében. Jól értelmezzük-e, hogy ez a közszolgáltató a következő értékhatárokon belül egyszerű közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett: árubeszerzésnél 2-50 millió forint, építési beruházásnál 10-100 millió forint és szolgáltatásnál 2-50 millió forint?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatóknak – releváns tevékenységei tekintetében -nem kell egyszerű eljárást lefolytatniuk. Aszóban forgó korlátolt felelősségűtársaság azonban vélhetően klasszikus ajánlatkérőnek is minősül (mivel 100százalékos tulajdonú önkormányzati kft.), azaz releváns...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Igazolások alakiságának eltérő értelmezése

Kérdés: Problémánkat az eltérő ajánlatkérői jogértelmezés miatt vetjük fel. Eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell-e csatolni az ajánlattevőnek a következő okiratokat: mérnök-kamarai igazolás, végzettség igazolása, nyelvvizsga igazolása, mérlegek, hatósági, pénzintézeti igazolások, cégkivonat?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint – ahogyan erről már több alkalommal is szóvolt a Közbeszerzési Levelekben – az igazolások alakisága vonatkozásában a Kbt.20. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni, amelynek értelmében ahol a törvény aközbeszerzési eljárás során igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Szerződéskötés lehetősége közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kórházunk kazánházát 10 éves üzemeltetésre az önkormányzat átadja 100 százalékos tulajdonú kft.-jének. Mi – mint kórház – közbeszerzési eljárás nélkül köthetünk-e a most már monopolhelyzetben lévő kft.-vel közvetlenül cca. 500-600 M Ft értékű, 10 éves határozott időre szóló hőszolgáltatási szerződést?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül akkor kötheti mega kórház a 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezettel a kérdésbenszereplő hőszolgáltatási szerződést, ha az alábbi két feltétel teljesül:– a kórház a kft. felett teljes körű irányítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Nyilatkozati forma alvállalkozókra

Kérdés: Az ajánlatkérő nem kívánja vizsgálni az ajánlattevő 10 százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak kizáró okok alá tartozását (jogi helyzetét). Előírja, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 105. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, hogy nem alkalmaz kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozókat. Kérdésünk: az ajánlatkérő milyen formának megfelelő nyilatkozatot kérhet, illetve fogadhat el?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 105. §-ának (3) bekezdése szerint,amennyiben a 105. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatkérő nemírta elő, hogy a részvételre jelentkezőnek meg kell jelölnie a szerződésteljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Közszolgáltató (alap)tevékenység biztosítását szolgáló munkák pályáztatása

Kérdés: 100 százalékban önkormányzati tulajdonban álló közlekedési társaság vagyunk. Villamos- és trolibuszhálózatot üzemeltetünk, így a közszolgáltató hálózat üzemeltetése miatt az azzal közvetlenül összefüggő beszerzéseinkre a Kbt. különös közbeszerzésekkel kapcsolatos rendelkezései vonatkoznak. Árubeszerzésre az értékhatár 50 millió forint. Festőüzemünk is van. Kérdésünk ezzel kapcsolatban, hogy a járművek festésére, előkészítésére, alvázvédelemmel kapcsolatos tevékenységre kell-e kiírni pályázatot akkor, ha annak értéke 50 millió forint alatti?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató hálózat üzemeltetésével összefüggőbeszerzések, úgymint a járművek festése, előkészítése, alvázvédelemmelkapcsolatos tevékenységek beszerzése esetén a közbeszerzési törvény V., illetvea VII. fejezete szerint kell eljárni, értékhatártól függően....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Alternatív ajánlattétel lehetősége kiírás hiányában

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] Eltekintve attól, hogy a felhívás hiányossága okán azeljárás megtámadható, érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatokat. A törvényugyanis nem csupán azt írja elő, hogy az alternatív ajánlattétel lehetőségét azajánlatkérő lehetővé teheti, hanem az 51. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
1
77
78
79
91