Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Igazolások azonos ajánlatkérő eljárásaiban való részvétel esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen ugyanannak a kiíró cégnek a pályázatain indul, nagyobb részben alvállalkozóként. Nem értjük, hogy miért kell minden pályázat alkalmával valamennyi fővállalkozó számára eredeti igazolásokat adni? (10 százalék feletti alvállalkozók vagyunk általában.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 20. §-ának (3) bekezdése szerintahol a törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás hiteles másolatban is benyújtható.A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azajánlatkérő az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Kbt.-ben nem szereplő igazolások, feltételek előírhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérők kérhetnek-e olyan igazolást vagy előírhatnak-e olyan feltételt, amely a közbeszerzési törvényben nem szerepel? Például építési beruházásnál minőségbiztosítási tanúsítványt, ajánlati szakaszban építés-szerelési biztosítást?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági,valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását.Az alkalmasság feltételeit és igazolását – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Jogászi jelenlét a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kitételt a közbeszerzési törvény nemtartalmazza, azaz általános jelleggel nem írja elő jogász (jogi szakértő)jelenlétének, közreműködésének kötelezettségét a jegyzőkönyv készítésénél, abontásnál stb.Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Ajánlati kötöttség egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzésben az ajánlatok beadásakor, a bírálatkor, a tárgyalás során hogyan alakul az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a Kbt. 300. §-ának (3) bekezdése adja meg aválaszt. E szerint az eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásbanmeghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van,kivéve, ha az eljárás tárgyalásos. A tárgyalás azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eltérés az eredeti szerződéstől szükségletek szerint

Kérdés: Intézetünk az év elején sikeres nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le – uniós értékhatár alapján – élelmiszer-beszerzés tárgyában, 3 évre, az eljárás során felmerülő jelentős költségek és többletfeladat miatt. Az ezt követő hónapokban személyi változás következtében – élelmezési vezető személye változott, új dietetikus lépett be – olyan nyersanyag-beszerzési igények keletkeztek, amelyeket a korábbi években nem vásároltunk. Kérdésünk: mi a teendő, milyen eljárástípust kell lefolytatnunk, figyelembe véve a jelentős költségeket és munkát, amely egy-egy nyílt eljárás kapcsán felmerül? A felmerült igények mai áron számított értéke 3 évre 2-3 millió forint között van. A közbeszerzési törvény az építési beruházásokhoz hasonlóan miért nem engedélyez működési anyagok esetében is, hosszú távon a változó szükségleteknek megfelelően bizonyos határon belül eltérést az eredeti szerződéshez viszonyítva?
Részlet a válaszából: […] Sajnos, számos releváns információ hiányzik a kérdésből,ezért különböző variációkban próbálok meg választ adni.Amennyiben arról van szó, hogy a beszerzendőélelmiszer-alapanyagok köre változott, vagyis a szerződésben rögzítettekbizonyos köre helyett más nyersanyagok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás műszaki leírás elkészíthetőségének hiányában

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között, 4.§-ának 15. pontjában határozza meg a közbeszerzési műszaki leírás fogalmát,amely nem más, mint azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyeketkülönösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Bizonyítvány csatolásának módja

Kérdés: A bizonyítvány (iskolai bizonyítvány) fénymásolatban vagy csak közjegyzői hitelesítéssel ellátott másolatban csatolható?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelekben – így jelen számunkban is -többször idézett, a közbeszerzési törvény 20. §-ának (3) bekezdése értelmében,ahol a törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás hiteles másolatban is benyújtható.A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató megjelentetésének kötelezettsége egyszerű eljárásban

Kérdés: Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót a közbeszerzési törvény 299. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerint lefolytatott eljárás esetén meg kell-e jelentetni? A közzététellel kapcsolatban eltérő vélemények jelentek meg a Közbeszerzési Levelek 16. számának 369-es, valamint a Közbeszerzési Levelek 5. számának 126-os és a Közbeszerzési Levelek 17. számának 399-es számmal jelölt válaszaiban. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés folyamatosan visszatér, amely az egyszerű eljárásszabályozásának félreérthetőségéből adódik, mivel a közbeszerzési törvény 300.§-ának (6) bekezdése nem utal vissza a Kbt. V. részére a következők szerint: azegyszerű közbeszerzési eljárásban a 48. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.
1
76
77
78
91