380 cikk rendezése:
351. cikk / 380 Hiánypótlás lehetősége mintától eltérő tartalommal beadott bankgarancia esetén
Kérdés: Ajánlati dokumentumban meghatározott mintától eltérő tartalommal beadott ajánlati biztosíték (bankgarancia) tartalmi eltérése a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján hiánypótlással orvosolható-e?
352. cikk / 380 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
353. cikk / 380 Egyetemleges felelősségi rendszer beépíthetősége a szerződésbe más szervezet erőforrásaira hivatkozás esetén
Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő alkalmasságát más szervezet erőforrásaira hivatkozva biztosítja, lehetséges-e, hogy a szerződésben valamiféle egyetemleges felelősségi rendszer beépítésével próbálja az ajánlatkérő azt biztosítani, hogy a teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak?
354. cikk / 380 Mérlegelési lehetőség a hiánypótlás biztosítása kérdésében
Kérdés: Lehet-e olyan referenciát pótoltatni, amely nem felel meg a kiírásnak, például olyan feltételezéssel, hogy az értéket esetleg elgépelték? Ha nem biztosítjuk a hiánypótlás lehetőségét, sikerrel támadhatják-e meg az eljárást az érintettek, illetve – mivel a hiánypótlási eljárás "időkiesést" okoz – célszerű-e "értelmetlensége" ellenére is biztosítani azt?
355. cikk / 380 Egyszerű eljárásban alkalmazandó szabályok értelmezése
Kérdés: Ha az egyszerű eljárásnál a "megfelelően alkalmazandó szabályokat" úgy értelmezzük, hogy egyéb Kbt.-szabályok nem is alkalmazhatók (például ajánlati biztosíték), akkor például a kizáró okokról szóló nyilatkozatokat sem lehet kérni (vagy igazolásokat stb.)?
356. cikk / 380 Alkalmasság közös ajánlattevők esetén
Kérdés: Közös ajánlat esetén az ajánlattevőknek külön-külön kell-e megfelelniük azoknak a feltételeknek, amelyek az alkalmasságot meghatározzák?
357. cikk / 380 Az ajánlat fogalmának értelmezése
Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
358. cikk / 380 Azonos ügyvezetésű cégek egy közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban (nemzeti értékhatár felét meg nem haladó értékben) az ajánlatkérő által meghívott cégek pályázatának beérkezése után vált ismertté az ajánlatkérő számára az a körülmény, hogy az egyik cég a másik felett döntő befolyással bír, illetve ügyvezetői azonosak (cégkivonat szerint). Ütközik-e ez a Kbt. valamely elvébe vagy rendelkezésébe? Ha igen, mi a helyes eljárás ebben az esetben (az ajánlatkérő részéről)?
359. cikk / 380 Közbeszerzésben szereplő "harmadik" személyek
Kérdés: Ki a harmadik személy?
360. cikk / 380 Anyacég referenciájának elfogadása
Kérdés: Külföldi cég magyar fióktelepe lehet ajánlattevő a közbeszerzési törvény szerint. Ilyen esetben az anyacég referenciáit vagy egyik alkalmassági tényezőit a fióktelep szerepeltetheti-e ajánlatában, vagy csak abban az esetben tehet úgy, ha a külföldi anyacég "közös ajánlattevő"-ként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként nevesítve szerepel az ajánlatban?
