Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a hatályos közbeszerzési törvény viszonylag részletesen tartalmazza. Az alábbi szabály a képviselő megjelölését tartalmazza, azaz nem a képviselő meghatalmazását.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlattevőnek be kell jelentenie ezt az ajánlatkérőnek, valamint a Kbt. 26. §-ában és a 132. §-ának (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintettel a szerződést szükséges módosítani.A törvény 26. §-a ugyanis kimondja, hogy abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésében közreműködő közös ajánlattevők maximális számát a törvény nem határozza meg. Ugyanakkor a 25 százalékos korlát nem minimális korlátként értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Ajánlat módosítása az írásbeli összegzést megelőzően

Kérdés: Lejárt az ajánlattételi határidő, de még nem történt meg az összegezés eljuttatása. Az ajánlatunkat néhány ponton módosítanunk kellene. Az egyik az egységár, és a szerződéstervezetre is tennénk javaslatot. Megtehetjük? Esetleg hiánypótlási eljárás keretében? Milyen körben és mértékig?
Részlet a válaszából: […] A törvény az alábbiak szerint fogalmaz a szerződés tartalmával kapcsolatban.Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Feladatmeghatározás kötelezettsége a szerződésben

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevő olyan feladatokat is köteles ellátni, melyeket a szerződés nem tartalmaz, csak a műszaki leírás. A feladatok egészét nem a szerződésben kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A műszaki leírás is kitérhet olyan, a beszerzés tárgyának meghatározása során kiemelkedően fontos kérdésekre, mint például a teljesítés formája, az átadás-átvétel feltételei, a megfelelő teljesítés biztosításának feltétele stb. Mivel a végleges műszaki tartalom és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Közös ajánlattevők együttműködési megállapodásának csatolása

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén kötelezheti-e az ajánlatkérő a konzorciumi tagokat arra, hogy a konzorciumi szerződésen túl annak háttér-megállapodását – együttműködési szerződésüket – is csatolják?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó rendelkezéseket a közbeszerzési törvény 25. §-ának (1)–(6) bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot, vagy nyújthat be részvételi jelentkezést.Az (1) bekezdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Kárigény közös ajánlattételnél

Kérdés: Közös ajánlattevők voltunk. Az ajánlattevő magatartása miatt az egyik ajánlattevő – nem a konzorcium vezetője – kárt szenvedett, a károkozást az ajánlatkérő elismerte. A konzorciumvezető meghatalmazása alapján eljárhat-e a másik tag az őt ért kár érvényesítése iránt, megegyezhet-e meghatalmazottként közvetlenül az ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 25. §-ának (6) bekezdése értelmében a közös ajánlattevők felelősségvállalása egyetemleges, azaz egymásért helytállni kötelesek. Amennyiben meghatalmazással rendelkezik a "nem károkozó" ajánlattevő, akkor eljárhat a másik ajánlattevő nevében, de a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
1
8
9
10
16