Készfizető kezességvállalás közös ajánlattételnél

Kérdés: A kiírás szerint a konzorciumi szerződésben rendelkezni kell arról is, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért készfizető kezesként vállalnak felelősséget. Ez mit jelent? (Az egyetemleges felelősség valóban követelmény a konzorciumnál, de ezzel a meghatározással még nem találkoztunk eddig.)
Részlet a válaszából: […] Ennek alkalmazását nem írja elő a Kbt., mindez az ajánlatkérő további biztosítéka az egyetemleges felelősségvállalás mellett. Változás azonban történt a készfizető kezesség vonatkozásában az új Ptk.-ban. A régi Ptk. 274. § (2) bekezdése szerint készfizető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Döntés közös ajánlattételről az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatunkat egyedüli ajánlattevőként nyújtottuk be, de még az ajánlattételi határidő lejárta előtt úgy döntünk, hogy konzorciumban indulunk. Az ajánlat benyújtását követően van-e lehetőség közös ajánlattételre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásakor az ajánlati kötöttség jogintézményét kell megvizsgálnunk. A kötöttség kétoldalú, egyrészt jelenti az ajánlatkérő kötöttségét, ami azzal jár, hogy az ajánlatkérő kötve van az általa kiadott felhíváshoz és dokumentációhoz, másrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Konzorciumi tagok személyének változtatása

Kérdés: Közös ajánlattevőként nyújtottuk be az ajánlatot. Az ajánlat benyújtását követően módosíthatjuk az ajánlattételben részt vevők körét/személyét? (Az ajánlatkérő ezt a lehetőséget a dokumentációban kizárta. Megteheti?)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő személye nagyon fontos eleme a közbeszerzési eljárásnak, erre tekintettel különös gondossággal kell eljárni a kérdés megvizsgálásakor.Véleményünk szerint, az ajánlatkérő helyesen tette, amikor ezt a lehetőséget a dokumentációban kizárta, mert ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] A szerződés ennek megfelelően tehát a Kbt. mellőzésével köttetett, mely a Kbt. 127. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében semmis. E pont szerint ugyanis semmis az a szerződés, ha azt a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötötték meg. Ennek megtámadására a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Jogorvoslati határidők értelmezése

Kérdés: Érdeklődni szeretnék, hogy a Kbt. 137. §-ának (3) bekezdésében említett 90 napos (objektív) határidő hogyan értelmezendő? Milyen esetben van lehetőség a 15, illetve a 10 napos határidő túllépésére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 137. §-ának (1)–(10) bekezdéseiben a közbeszerzési jogorvoslattal kapcsolatos határidőket, a határidők számításával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza az alábbiak szerint:– a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 124. §-ának (1) bekezdése értelmében eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes szervezettel (személlyel) – közös ajánlattétel esetén a nyertes szervezetekkel (személyekkel) – kell írásban megkötni a közbeszerzési eljárásban közölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Konzorciumi képviselő külön meghatalmazása

Kérdés: Ha a konzorciumi szerződésben meghatározzuk a képviselő személyét, kell-e adnunk – az ajánlathoz csatolnunk – részére a képviseletre szóló külön meghatalmazást? Jogszerű-e az ajánlatkérő ilyen irányú kérése?
Részlet a válaszából: […] A közös ajánlattételre vonatkozó szabályokat a hatályos közbeszerzési törvény viszonylag részletesen tartalmazza. Az alábbi szabály a képviselő megjelölését tartalmazza, azaz nem a képviselő meghatalmazását.Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Alvállalkozói részvétel növekedése a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlattevőnek be kell jelentenie ezt az ajánlatkérőnek, valamint a Kbt. 26. §-ában és a 132. §-ának (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre tekintettel a szerződést szükséges módosítani.A törvény 26. §-a ugyanis kimondja, hogy abban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Megjelenési lehetőségek hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. 95. §-ának (2) bekezdése és 122/A. §-ának (3) bekezdése szerint a vonatkozó eljárásokban a felhívott gazdasági szereplők egymással közösen nem tehetnek ajánlatot, csak olyan gazdasági szereplőkkel, amelyeket az ajánlatkérő nem hívott fel. Ez a szabály vonatkozik-e az alvállalkozókra is, vagyis lehet-e az egyik felhívott gazdasági szereplő a másik felhívott alvállalkozója, ha ő egyébként nem tesz ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárás esetében az ajánlatkérő döntése, hogy kiket, mely gazdasági szereplőket hív fel ajánlattételre. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő döntése, hogy közvetlenül kíván-e ajánlatot tenni, vagy például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Részvételi arány közös ajánlattevők esetében

Kérdés: Közös ajánlattétel esetén mindkét gazdasági szereplőnek 25 százalékot meghaladó mértékben kell részt venni a szerződés teljesítésében? Mi az a maximum százalék, amelyet meg lehet jelölni közös ajánlattevő esetében? Lehet-e kettőnél több közös ajánlattevőt bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] A szerződés teljesítésében közreműködő közös ajánlattevők maximális számát a törvény nem határozza meg. Ugyanakkor a 25 százalékos korlát nem minimális korlátként értendő. A törvény csak az alvállalkozókra vonatkozó kötelezettségként határozza meg, hogy ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.
1
7
8
9
15