693 talált cikk a közzététel kifejezésre

Kérdés: Ha egy közbeszerzés lezárul, és megköti az ajánlatkérő az ajánlattevővel a megbízási szerződést, ami határozott időre – két év – szólt, és az első év után rájön az ajánlatkérő, hogy mégsem volt jó/előnyös számára ez a szerződés, felbonthatja a szerződést a Ptk. alapján, ide már nem érvényes a Kbt. hatálya?

Kérdés: Mi az eljárás, illetve a következmény, ha egy közbeszerzési eljárás nyertes konzorciumának vezető cége, a megvalósítás ideje alatt csődvédelmet kért, illetve ha a csődvédelem letelte után csődeljárás vagy felszámolási eljárás alá kerül? Mi a kötelezettsége és lehetősége a kiíró szervezetnek, hogyan kell eljárnia ilyen esetben? Mi a szerepe, kötelezettsége a konzorcium társcégének ilyen esetben? A felszámolás vagy csődeljárás alatt lévő céget kizárják? Hogyan tudják biztosítani a nevesített és nem nevesített alvállalkozók, hogy teljesítésük ellenértékét megkapják a fenti esetben és általában?

Kérdés: Két közbeszerzési eljárás lefolytatására került sor, mivel a hét részből egy rész eredménytelenül zárult. Mindkettő közösségi eljárásrendben, de az első egyszerűsített eljárásban, a második pedig egyszerűsített tárgyalás nélküli eljárásban lett lefolytatva. A vállalkozói szerződések 2010. 02. 22-én lejártak, időtartamuk az 1 évet nem haladta meg. A két eljárás során hét részre hét szerződést kötöttünk, amelyből három azonos ajánlattevővel jött létre. A végszámlák kiegyenlítése még nem történt meg. A kérdéseim a következők: elegendő-e az 5/2009. IRM rendelet 6. számú mellékletét kitöltetni a szerződés teljesítéséről történő tájékoztatás érdekében, továbbá a honlapunkon azt közzétenni? Szerződésenként új tájékoztatót kell-e kiállítani? Vagy csak eljárásonként? Négy körzetben azonos ajánlattevővel került sor szerződéskötésre, az összérték megadásával helyesen járunk el?

Kérdés: Ha a dokumentáció megvásárlásáról jegyzőkönyv készül, miért kell az ajánlathoz csatolni a dokumentáció megvásárlását igazoló iratot?

Kérdés: Az idei évben milyen időpontokkal és mely részében (részeiben) változott a Kbt.?

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?

Kérdés: A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?