697 talált cikk a közzététel kifejezésre

Kérdés: A nemzeti eljárásrendben lehet-e hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást lebonyolítani? A 110. Közbeszerzési Levelek 2256. és 2277. válasza ebben a kérdésben ellentmond egymásnak: 2256. "Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás tehát nem folytatható le nemzeti eljárásrendben." 2277. A kérdező kijelenti, hogy: "Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt", és Önök a válaszban ezt nem cáfolják meg. A Kbt. 251. §-ának (3) bekezdése nem említi, hogy a 6. cím rendelkezései alkalmazhatók. A Kbt. 250. § (3) bekezdés i) pontja csak a tárgyalás menetére utal, a 252. § (2) bekezdése pedig a hirdetmény nélküli eljárásra vonatkozik. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?

Kérdés: Kötelező-e ajánlati dokumentációt készíteni? Vannak-e olyan beszerzések, ahol nem?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha egy lezárult eljárásunk tekintetében a "Tájékoztató az eredményhirdetésről" nem található a Közbeszerzési Értesítőben, viszont a "Tájékoztató a szerződés teljesítéséről" című hirdetményben meg kell jelölni az eredményhirdetést tartalmazó hirdetményt és közzétételének napját? (Bizonyítani tudjuk, hogy a lebonyolító 2009. 02. 06-án feladta a hirdetményt.)

Kérdés: Meghosszabbítható-e az ajánlati kötöttség eredetileg meghatározott időtartama?

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.

Kérdés: Társaságunk a Kbt. VI. fejezete szerinti közbeszerzési eljárást akar lefolytatni, nemzeti eljárásrendben, a közbeszerzés tárgya építési beruházás. Az eljárás típusa hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás lenne. Kérdésünk, hogy a nemzeti eljárásrendben is a Kbt. 129-130. §-ai az irányadóak, mivel a nemzeti eljárásrendben erre külön utalást nem találtunk. A tárgyalásos eljárásra alkalmaznunk kell-e a két szakaszból álló eljárások közös szabályait is (Kbt. 100-121. §)? Az eljárás megindításához milyen hirdetménymintát kell kitöltenünk? Tudomásunk szerint a Kbt. VI. fejezete alkalmazásában az ajánlattételi felhívást tartalmazó hirdetmény mintáját az 5/2009. IRM rendelet 3. melléklete tartalmazza. Ez viszont nem részvételi felhívás. Megtehetjük-e azt, hogy ajánlattételi felhívást jelentetünk meg, ahol meghatározzuk a részvételre jelentkezés feltételeit, és az első tárgyalás időpontját és menetét? Nem készítünk külön részvételi és ajánlattételi dokumentációt, hanem csak ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazna minden adatot. Kérdéseink az eljárás menetének lefolytatására irányulnának (ajánlatok bontása, elbírálása, eredményhirdetés stb.), ha általános egyszerű eljárásrendben hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást szeretnénk lefolytatni, vagyis a Kbt. mely szabályait kell figyelembe vennünk?

Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.