Érvénytelen ajánlat egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás bírálati szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást határoztuk meg. Rendelkezni kívántunk arra az esetre, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be úgy, hogy az a nyertes, aki a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti nyilatkozattal magasabb forgalmat igazol. A jogi lektor véleménye szerint ez ellentétes a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésével, így ezt kiemeltük a felhívásból. Ezek után mi a teendő, ha egyenértékű ajánlatok érkeznek be? Amennyiben eredménytelenné kell nyilvánítani az eljárást, akkor azt a Kbt. mely pontjára hivatkozva kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szempont meghatározása alapján a kérdés szerintikülön minősítési szempontról való rendelkezés valóban a Kbt. 1. §-ának (2)bekezdésébe ütközik, amelynek alapján az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget ésegyenlő bánásmódot kell biztosítania az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérőaz ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározottminta szerint írásbeli összegezést köteles készíteni az ajánlatokról. Azírásbeli összegezést az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Ajánlati ár mint kizárólagos tárgyalási szempont

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő tárgyalást tart és az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, van-e lehetőség kizárólag az ajánlati árról tárgyalni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben lehetőség van a részletek tisztázására, deaz ajánlati árról való tárgyalás nem eredményezheti a Kbt. alapelveineksérülését, esetlegesen egyes ajánlattevők többletinformációkkal való ellátását.Ennek tehát akadálya nincs, azonban körültekintően érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Korábbi ajánlattevő részvételének megakadályozhatósága

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok bírálati szempontjaival kapcsolatos előírásokata Kbt. 57. §-ának (1)–(4) bekezdései tartalmazzák, a következők szerint. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles meghatározniaz ajánlatok bírálati szempontját.Az ajánlatok bírálati szempontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 10.

Kirívóan alacsony ár vizsgálata

Kérdés: Milyen összeg minősül a gyakorlatban kirívóan alacsony árnak? Az ajánlatkérő hogyan ellenőrzi az ajánlattevő nyilatkozatát erre vonatkozóan? Esetleg százalékban határozza meg az ajánlatkérő, hogy az ár vonatkozásában mit tart kirívóan alacsonynak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles írásban adatokat és indokolást kérni attól az ajánlattevőtől, amelynek ajánlata – az ajánlatkérő megítélése szerint – kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz. (A Kbt. 87. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 13.

Hasznossági függvény elvének alkalmazása a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?
Részlet a válaszából: […] Nem látjuk akadályát a hasznossági függvény elve alkalmazásának a Kbt. 57. § (3) bekezdése értelmében abban az esetben, ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani. Nem tiltja ugyanis a Kbt., hogy az ajánlati ár esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Bírálati szempontok kiválasztása

Kérdés: Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt 57. §-ának (1) bekezdésében az ajánlatkérő kötelezettségévé teszi, hogy az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlatok bírálati szempontját, amely szempont lehet legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] Az előnyben részesítés intézményét a Kbt.-nek az uniós rezsimre vonatkozó szabályok között található 199. §-a határozza meg.Az említett előírás szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
4
5
6