Találati lista:
251. cikk / 456 Üzleti titok referenciaigazolásban
Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
252. cikk / 456 Megszokottól eltérő követelményrendszer jogszerűsége a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi-gazdasági alkalmasság körében nem a megszokott "pozitív mérlegeredményt", és nem a közbeszerzés becsült értékhez igazodó árbevételt, hanem az ajánlattevők adózás előtti eredményének általa elvárt mértékét határozta meg (az utóbbi időben ez egyre gyakoribb). Megteheti-e ezt jogszerűen? Ha igen, akkor ez az adat milyen összefüggésben van az adott közbeszerzés teljesítésére való alkalmassággal? Ha nem, mit lehet ellene tenni?
253. cikk / 456 Jelentkezők számának korlátozása meghívásos és tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Meghívásos és tárgyalásos eljárás esetén mikor korlátozható a jelentkezők száma, és milyen indokkal? Mit jelent a korlátozásra vonatkozó objektív szempont kitétel? Mi minősül objektívnak a gyakorlatban?
254. cikk / 456 Többfordulós eljárás indokoltsága
Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
255. cikk / 456 Pénzügyi alkalmatlanság értelmezése
Kérdés: A pénzügyi és gazdasági alkalmasság körében jogszerű-e az, ha az ajánlatkérő a felhívásban közzéteszi, hogy alkalmatlan a jelentkező, ha valamely, általa csatolt pénzintézeti nyilatkozatból az állapítható meg, hogy a pályázó vagy valamely, 10 százalék fölötti alvállalkozó és nyilatkozat kiállítását megelőző 12 hónap során fizetési kötelezettségének háromnál több alkalommal nem tett határidőre eleget? Miért jelent ez alkalmatlanságot, illetve milyen összefüggése van az említett ténynek a pályázó teljesítőképességével?
256. cikk / 456 Dokumentáció beszerzése közös ajánlattételnél
Kérdés: Közös ajánlattétel esetén elegendő-e, ha a közösen ajánlatot tevő felek egyike veszi csak át a dokumentációt? Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy valamennyi, a közös ajánlattételben részt vevő ajánlattevő átvegye azt?
257. cikk / 456 Külső erőforrás igénybevétele kezdő vállalkozó részéről mennyiségi kvóta előírásánál
Kérdés: Kezdő vállalkozás hogyan vehet részt abban az eljárásban, amelyben – a dokumentáció szerint – alkalmatlan az ajánlattevő és 10 százalék feletti alvállalkozója akkor, ha együttesen nem rendelkeznek az ajánlattétel évét megelőző 3 évben meghatározott mennyiségű kiadvány megrendelésének eredményes teljesítésével? (A kiadvány jellemzőit a dokumentációban az ajánlatkérő megjelölte.) Nem ütközik a kiírás a Kbt. alapelveibe? Esetleg az ilyen kiírás szerinti eljárásba is bevonható külső erőforrás?
258. cikk / 456 Újabb forduló lefolytatásának feltételhez kötése
Kérdés: Jogszerű-e a kiírásnak az a kitétele, miszerint az ajánlatkérő a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően dönt arról, hogy kíván-e újabb fordulót lefolytatni, avagy sem, és ha nem, akkor a pénzügyi ajánlatok beérkezését követően értékeli a pályázatokat teljeskörűen, egy – valamennyi ajánlattevőre érvényes – egységes szempontrendszer szerint?
259. cikk / 456 Keretösszeg mint üzleti titok
Kérdés: A kiírásban nem szerepelt a közbeszerzési pályázat keretösszege. Az ajánlatkérő indoklása szerint azért nem, mert az üzleti titok és a tényleges keretösszeget majd a nyertes ajánlattevő árajánlata alapján írják be a szerződésbe. Ez így törvényes?
260. cikk / 456 Korábbi negatív mérleg szerinti eredmény mint kizáró ok
Kérdés: Kizáró ok-e az – és ha igen, a Kbt. mely szakasza alapján –, ha az ajánlattétel évét megelőző második évben az ajánlattevő mérleg szerinti eredménye negatív volt? Jogszerű-e ennek a kitételnek a szerepeltetése a kiírásban?
