In-house jogalapok vizsgálata

Kérdés: Önkormányzat köthet-e szerződést közbeszerzés lebonyolítása nélkül kivitelezésre a 100 százalékban tulajdonában lévő nonprofit kft.-jével, ha a szervezet megfelel a Kbt. 9. § (1) bekezdés h) pontjának? Mit kell vizsgálni a Kbt. fenti paragrafusán kívül annak eldöntésére, hogy a szerződés minősülhet-e "in-house" beszerzésnek? Alkalmasságot például kell-e vizsgálni? Jelenleg a munka elvégzéséhez nem adottak sem a személyi, sem a műszaki feltételek, viszont a cég tevékenységében benne van az útépítés. Alvállalkozót vehet-e igénybe az ajánlattevő/kivitelező ilyen esetben? Ha mégsem lehet közvetlenül szerződést kötni, és közbeszerzési eljárást írnak ki, lehet-e az önkormányzat saját cége ajánlattevő vagy alvállalkozó? (EU-s forrás nincs a projektben.)
Részlet a válaszából: […] ...a nyílt piacról.Mivel az in-house feltételrendszernek nem része, hogy az érintett gazdasági társaság egyébiránt már rendelkezzen referenciával az adott területen, vagy más egyéb formában adminisztratív módon alkalmas legyen a feladat ellátására, így magának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Referencianyilatkozat hiánya

Kérdés: A részvételi jelentkezésben az ajánlattevő elfelejtett az egyik referenciáról nyilatkozni. Okoz-e ez később problémát az ajánlattételi szakaszban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése értelmében a kérdésben felvetett hiányosságot mindenképpen a részvételi jelentkezésben kell hiánypótolni, akár önkéntes hiánypótlás keretében. Ha azt nem veszi észre az ajánlatkérő, és nincs nyitva hiánypótlási határidő, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Referenciamegosztás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Közös ajánlattétel esetében a referencia milyen arányban osztható meg?
Részlet a válaszából: […] ...pontja és (3) bekezdés a) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő a teljesítés igazolásaként köteles elfogadni annak igazolását is, ha a referenciakövetelményben foglalt eredmény vagy tevékenység a szerződés részteljesítéseként valósult meg.Valóban újdonság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Kapacitást nyújtó szervezet bevonása a bírálat második szakaszában alkalmassági követelmények teljesítése érdekében

Kérdés: Az ajánlatkérő a bírálat második szakaszában megállapítja, hogy az ajánlattevő által benyújtott referencia nem felel meg az alkalmassági követelményeknek. Ebben az esetben – a bírálat második szakaszában – van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő az alkalmassági követelmények teljesítése érdekében bevonjon kapacitást nyújtó szervezetet? Ugyanis, ha a válasz igen, akkor EEKD-t kell benyújtani a kapacitást nyújtó szervezet vonatkozásában, és ezzel az ajánlatkérő újra a bírálat első szakaszába kerül, amelyet már egyszer lezárt.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adott válaszban induljunk ki a Kbt. 69. § (9) bekezdésének szabályából, amely alapján elvileg eltérő adatok is feltüntethetők az igazolás során azoktól, amelyeket az ajánlattevő az egységes európai közbeszerzési dokumentumban nyilatkozott.A 69. § (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Jogorvoslati eljárás tárgyalás tartása nélkül

Kérdés: Hogyan zajlik a jogorvoslati eljárás, ha nem tart tárgyalást a DB?
Részlet a válaszából: […] ...Nem tartható tárgyalás, ha a jogorvoslat tárgya kizárólag a gazdasági szereplő által a közbeszerzési eljárás során bemutatott referenciáknak az eljárást megindító felhívásban előírtakkal való műszaki egyenértékűségének megállapítása.A tárgyalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

ESPD (EEKD) mellékleteként csatolt dokumentum kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő az alkalmasság vizsgálatakor figyelembe vehet-e olyan dokumentumot, amelyet az ESPD mellé mint "mellékletet" csatol az ajánlattevő, és az ESPD-ben nem a részletes adatokat adja meg, csak hivatkozik a jelentkezés/ajánlat meghatározott oldalán szereplő dokumentumra?
Részlet a válaszából: […] ...teszi. Tény ugyanakkor, hogy formai hiányosság miatt nem lehet érvénytelen az ajánlat. Ha tehát az ESPD mellé az ajánlattevő részletes referencialeírást csatol, mert az ajánlatkérő igényének megfelelően azt nem kívánta az ESPD-be beírni, akkor ezt az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként

Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...igénybe vett kapacitást nyújtó szervezet, így a Kbt. 65. § (9) bekezdése szerinti a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciák teljesítéséhez igénybe vett kapacitást nyújtó szervezet sem minősül automatikusan alvállalkozónak."A jogeset alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Külső szakember, leendő munkavállaló bevonása alkalmassági követelmények igazolására

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd később a szerződés teljesítésébe. Elegendő-e, ha rendelkezésre állási nyilatkozatot vagy megbízási szerződést csatol az ajánlattevő a leendő munkavállaló vonatkozásában, és nem jelöli meg kapacitást nyújtó szervezetként?
Részlet a válaszából: […] ...azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Hamis adatközlés megállapíthatósága az alkalmasság alátámasztására szolgáló igazolások, nyilatkozatok nem megfelelő benyújtása esetén

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban találkoztunk a következő előírással: "Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben nem vagy az esetleges hiánypótlás követően sem megfelelően nyújtom be az alkalmasság alátámasztását szolgáló igazolásokat vagy nyilatkozatokat, akkor az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja szerinti hamis adatközlésre vonatkozó kizáró ok fennállását fogja megállapítani, amely alapján az ajánlat érvénytelensége is megállapításra kerül a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján." Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a fenti esetekben megállapítja a hamis adatszolgáltatás tényét, és ez alapján nyilvánít érvénytelennek egy ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] ...hamis adatot szolgáltatnia vagy hamis nyilatkozatot tennie. Ha azonban a nyilatkozat benyújtása ellenére az ajánlattevő mégsem nyújtja be referenciáját, vagy a referencia nem pontosan illeszkedik az eljárást megindító hirdetményben foglalt tartalomba, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...igazolása építési beruházás esetében előírható – 21. § (1) bekezdés.A kormányrendelet új, 21. §-ának (2a) bekezdése a referenciával kapcsolatos időintervallumot tágítja ki nagymértékben attól függően, hogy mikor kezdődött a teljesítés. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.
1
10
11
12
35