Dinamikus beszerzési rendszer létrehozása

Kérdés: Létrehozható-e új DBR azonos ajánlatkérő tekintetében, ugyanazon tárgyban és feltételekkel abban az esetben, ha korábban már felállított rendszer részvételi szakasza lezárult, azonban az ajánlattételi szakaszban konkrét közbeszerzési eljárás során nem valósítja meg valamennyi – a DBR létrehozására vonatkozó felhívásában szerepeltetett – kategóriát, mivel a részekre bontást kizárta a részvételi felhívásban? Amennyiben igen, akkor a folyamatban lévő ajánlattételi szakasz (konkrét közbeszerzési eljárás) lezárását megelőzően jogszerűen megteheti az ajánlatkérő? A DBR létrehozása esetén milyen részletezettségűen kell megadni a közbeszerzés tárgyát, abban az esetben, ha az ajánlatkérő kategóriákat határoz meg? A DBR létrehozását követően, a konkrét beszerzési igény felmerülésekor (ajánlattétel megküldése) van-e lehetősége az ajánlatkérőnek a beszerzés tárgyát, teljes mennyiségét úgy meghatározni, hogy az adott esetben több kategóriát is érint? Amennyiben a DBR létrehozása során a műszaki szakmai alkalmasság nem kategóriánként került meghatározásra – a Kbt. 106. § (4) bekezdésében foglaltakkal ellentétben –, mit tehet az ajánlatkérő a részvételi szakasz lezárását követően?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő létrehozhat több DBR-t, ezzel leginkább saját feladatát nehezíti meg. Amennyiben a probléma az, hogy az egyes kategóriákhoz más-más alkalmassági követelményt rendelt, úgy valóban gondot jelent, hogy az egyes kategóriák vonatkozásában más-más ajánlattevői...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Uniós finanszírozású projekt megjelölése DBR-ben

Kérdés: Cégünknél, egy adott beszerzési tárgyban megtörtént a DBR felállítása. Ezt követően az ajánlattételi részben lehetséges-e olyan EU által finanszírozott projekt esetében ajánlatot kérni, amely nem lett az első részben definiálva? Ugyanis ezt az információt a DBR felállításakor az előírás szerint meg kell adni. Illetve, ha nem EU-s (hanem pl. állami) finanszírozású projektről van szó, abban az esetben is ugyanaz az eljárás?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen egy DBR felállítása messze túlmutat egy adott projekten, ugyanakkor amennyiben az ajánlatkérő alkalmazni kívánja az érintett DBR-t más beszerzéseire is, úgy jogos, hogy azokat egyenként nem szükséges felsorolnia, hiszen azt a felhívás nem igényli. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Keretmegállapodás alkalmazása utólag DBR-ben

Kérdés: A DBR felállítását követően – anélkül, hogy előre jeleztük volna a részvételi szakaszban – lehetséges keretmegállapodást kötni egy nyertes ajánlattevővel [Kbt. 105. § (1) bekezdés a) pont szerint], melynek célja kutatáshoz szükséges meghatározott vegyszerek folyamatos beszerzése?
Részlet a válaszából: […] A DBR kiírásakor feltétlenül jelezni kell a versenyeztetéssel kapcsolatos szabályt, hiszen ez olyan megoldás, amelynek ismeretében jelentkeznek a jelentkezők a rendben, döntésüket befolyásolja, hogy az ajánlatkérő milyen rendszerben kívánja újraversenyeztetni a DBR-ben részes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Részajánlattételtől visszalépés

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, amelynek során lehetővé tettünk részajánlattételt 4 részben. Az ajánlattételi szakaszban felmerült körülmények miatt szeretnénk az ajánlattételi részek számát 4-ről 3-ra csökkenteni. Véleményük szerint a visszalépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóak egy ajánlattételi részre?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás egy eljárást megindító felhívással indul, amely eljárási típus szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen részvételi felhívás lehet [Kbt. 50. § (1) bekezdés]. Az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben az ajánlattevőnek el kellett fogadnia az eljárási dokumentumokat, és ennek megfelelően azt az ajánlatkérői előírást, mely szerint konkrét adatot szükséges szerepeltetni a megajánlás részeként. Ennek hiányában nem értékelhető az ajánlat, hiszen nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Visszavont ajánlat érvénytelenné nyilvánítása

Kérdés: Az ajánlattevő az ajánlattételi határidőben ajánlatot nyújtott be az EKR-ben, majd ezt követően visszavonta azt, valamint úgy nyilatkozott, hogy tudomásul veszi az ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Mindezek alapján az ajánlatkérő megállapította, hogy az ajánlattevő ajánlata a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen, tekintettel arra, hogy annak visszavonása sérti a Kbt. 81. §-ának (11) bekezdésében előírt ajánlati kötöttséget. Az érvénytelenítés jogcíme: Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pont: egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez miért nem ütközik a Kbt.-be, amikor erre a lehetőségre külön eljárási cselekmény is létezik az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. § (11) bekezdése valóban kitér az ajánlati kötöttségre az alábbiak szerint:A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Eltérés a DBR részvételi szakaszában meghatározott értékelési szemponttól

Kérdés: Amennyiben a DBR részvételi szakaszában a legjobb árérték (minőségi szempontokat megjelenítő) értékelési szempontot jelöl meg az ajánlatkérő, eltérhet-e ettől, és alkalmazhatja-e a legalacsonyabb árértékelési szempontot a második ajánlattételi szakaszban, amennyiben ezt kikötötte a részvételi felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A DBR hazai szabályozására vonatkozó előírás alapján a szerint az értékelési szempont szerint köteles az ajánlatkérő az újraversenyeztetés során elbírálni az ajánlatokat, melyet a DBR-eljárást megindító felhívásában közzétett.A Kbt. 107. § (8) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Ajánlatkérő kötöttsége a részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz, a változtatás jogának kikötése esetén

Kérdés: A részvételi szakaszban a DBR-ben megadott súlyszámhoz kötve van-e az ajánlatkérő az ajánlattételi szakaszban, ha annak a változtatási jogát kikötötte a részvételi felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A meghívásos eljárás szabályai rögzítik azokat az alapvetéseket, melyeket a DBR lefolytatása során szükséges alkalmazni. A részvételi szakaszban az értékelési szempontok meghatározása az alapszabály, melynek későbbi változtatási lehetőségét nem teszi lehetővé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Minőségi szempontok minimum- és maximumértékének rögzíthetősége az ajánlattételi szakaszban

Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy ne adja meg a minőségi szempontok minimum- és maximumértékét, amennyiben jelzi a részvételi felhívásban, hogy azt az ajánlattételi szakaszban, adott ajánlattételi felhívásban kívánja rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] A DBR-ben a meghívásos eljárás szabályait köteles az ajánlatkérő alkalmazni, ahol a szempontokat a részvételi szakaszban köteles az ajánlatkérő rögzíteni.A Kbt. 107. § (8) bekezdése szerint az adott közbeszerzés tekintetében az eljárás nyertese az az ajánlattevő, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.
1
2
3
22