260 talált cikk a számla kifejezésre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő semmilyen tartalmi elemet nem ír elő a konzorciális szerződés vonatkozásában, akkor mit kell abba beleírni?

Kérdés: Változtak-e a fizetési feltételek a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések vonatkozásában?

Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?

Kérdés: Kérem, foglalják össze röviden, mit jelent a "fedezetkezelés" építési beruházások esetében?

Kérdés: Ajánlattétel után, tendernyertesként szerződés keretében már egy éve szállítunk egy kórháznak egészségügyi termékeket. A válság hatására az ajánlatkérő egy ideje nem fizeti ki számláinkat. A ki nem fizetett, lejárt számlák összesen már meghaladják a 3,6 millió forintot, egyes számlák 180 napon túl késedelmesek. Van-e jogalapja annak, hogy a kórház bankjához beszedési megbízást (inkasszó) nyújtsunk be a lejárt, ki nem fizetett számláink összegéről? (A megkötött szerződésben erre vonatkozó rendelkezés nincs, a szerződés, csak késedelmi kamat felszámítását engedi meg részünkre. A szerződést 2009 szeptemberében kötöttük meg.)

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlattevő a szerződés szerinti számlázási feltételeket nem fogadja el. Hol érvényesül így a Ptk. szerinti szerződéses szabadság?

Kérdés: A teljesítés alatt el lehet-e térni a szerződésben meghatározott számlázási rendtől? (Több­éves szerződésről van szó.)

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?