Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor, ha a korábbanmegkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Közérdekű védekezés elrendelése közbeszerzési eljárással

Kérdés: A 2005. évi XXXVIII. törvény 3. §-ának (1) bekezdése elrendelte, hogy a közérdekű védekezést elrendelő hatóság a közérdekű védekezés elvégzésével általa minden év február 18. napjáig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően kiválasztott gazdálkodó szervezetet bízhat meg. Kérdéseink az alábbiak: Ezen előírás alapján közbeszerzési eljárást kell-e lebonyolítani akkor is, ha a becsült érték a 2 millió forintos értékhatár töredéke, legfeljebb néhány 10 ezer forintos nagyságrendű? Ha igen, akkor hogyan határozható meg a közbeszerzés mennyisége? (Előre nem tudjuk meghatározni a tárgyévben elrendelendő közérdekű védekezés alá vont területek nagyságát, sem a végrehajtást nehezítő tényezőket, például a letakarítandó területen jelentős mennyiségű kő, kavics, törmelék van, sőt még azt sem, hogy egyáltalán sor kerül-e a közérdekű védekezés elrendelésére.)
Részlet a válaszából: […] A 2005. évi XXXVIII. törvény arról rendelkezik, hogy a Kbt.alapján kiválasztott gazdálkodó szervezetet lehet megbízni a védekezésifeladatokkal. A Kbt. 2. §-a ugyanakkor meghatározza, hogy milyen beszerzésekreterjed ki a törvény tárgyi hatálya, amely szerint viszont csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Tartalékkeret elköltésének minősítése

Kérdés: Szerződésben rögzített tartalékkeret elköltése minek minősül?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben ez része volt az eljárásnak, s a becsült értékbe,valamint a szerződéses értékbe is beleszámították azt, úgy nem szükséges különeljárást lebonyolítani, amennyiben a szerződésnek megfelelően például pótmunkaelvégzése válik szükségessé. Azonban, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Pótmunkák megrendelésének korlátai a közbeszerzésben

Kérdés: A kivitelezés során felvetődő pótmunkák tárgyalásos eljárását a felmentés után rövid időn belül le kell folytatni. Ez alapján egy beruházás során ilyen eljárást adott esetben többször is le kell bonyolítani. A mennyiségi korláton kívül milyen egyéb korlátozás vonatkozik erre, illetve ha nincs "tartalékkeret", akkor van-e a tárgyalásos eljáráshoz kötődő minimális érték?
Részlet a válaszából: […] Nincs ilyen típusú minimális mérték, azonban a Kbt. 125.§-ának (3) bekezdése lehetővé teszi, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélkülitárgyalásos eljárást alkalmazzon építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelése esetében akkor, ha– a korábban megkötött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Egybeszámítás intézmény és alintézményeinek beszerzése esetén

Kérdés: Az egybeszámítási kötelezettség vonatkozik-e arra az esetre, ha egy intézménynek hat különböző helyen nem önállóan gazdálkodó (nem jogi személy) alintézménye van – alkotóház, amelynek azonban önálló vezetője, beszerzése, működése van? Az élelmiszer térítéses (beutalási díj), de csak azok vehetik igénybe, akik beutaltak (tehát nem koncesszió): ez a tétel is része-e a közbeszerzésnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – eddigi számainkban már többször hivatkozott -egybeszámítási szabálya értelmében – 40. § (2) bekezdésének a)-c) pontjai – abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Legkedvezőbb ár keretmegállapodásnál

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?
Részlet a válaszából: […] Különös csemege a kérdés, hiszen a keretmegállapodásoseljárás kevéssé alkalmazott eljárásnak minősül hazánkban. Az eljárás lényege -a Kbt. 232. §-ának (1) bekezdése értelmében –, hogy az eljárás első részében azajánlatkérő (vagy ajánlatkérők, ami többes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
1
4
5