Fedezet ismertetése tárgyalásos eljárásban II.

Kérdés: Ha a tárgyalásos eljárásban azt írtuk, hogy legfeljebb három fordulót tartunk, de az első vagy második forduló után nem tesznek új ajánlatot, akkor hogyan ismertessük? Ismertethető-e a fedezet – az esélyegyenlőség biztosításával – a tárgyalások megkezdése előtt a sikeres eljárás érdekében? Kérdésünk továbbá: a több évre kötendő szerződéseknél csak a beszerzés évében rendelkezésre álló összeget tudjuk ismertetni; mondhatja-e ilyenkor az ajánlatkérő, hogy nem fog rendelkezésre állni a fedezet, ha az árakat olyan magasnak találja, hogy szerinte egy esetleges megismételt eljárásban tudná csökkenteni azokat?
Részlet a válaszából: […] A fedezet ismertetésének a végső ajánlatok megtételét követően kell történnie, de azok nyilvános bontása előtt. Szükséges lesz tehát az első esetben külön bontást tartani, még akkor is, ha új ajánlat nem érkezik be, de az ajánlattevők korábbi ajánlataikat fenntartják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 17.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Előleg beszámítása

Kérdés: Az előleg beszámít az első részszámlába? Ki kell-e ezt kötni a szerződésben, vagy valamilyen jogszabály, illetve más dokumentum alapján lehet-e rá hivatkozni, ha a szerződésben nem volt ilyen kikötés?
Részlet a válaszából: […] Mivel a 306/2011. kormányrendelet 13. §-a mindegyik számlára külön utal, ugyanakkor az Áfa-tv. az előleget és a részszámlát külön-külön tárgyalja (59. és 61. §-aiban), csak logikailag juthatunk el oda, hogy a jogalkotó az előleget is beleértette. Mivel a szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.

Részszámlázás, tevékenység felosztása építési beruházásoknál

Kérdés: Az építési beruházás beszerzés esetében a részszámlázással kapcsolatban nem egyértelmű, hogy a kötelező előleget bele kell-e érteni az első részszámlába. Azt sem értjük, hogy ha az egyes munkafolyamatok alapján nem osztható fel úgy a tevékenység, ahogyan azt a kormányrendelet előírja, akkor mit tegyünk?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 131. §-ának (1) bekezdésében az előleg kifizetését azalábbiak szerint szabályozza.Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás vagy az uniósértékhatárt elérő értékű szolgáltatás megrendelése, és a szerződésteljesítésének időtartama a két hónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Referenciában megadott érték eltérése a Közbeszerzési Értesítőben közzétett szerződéses értéktől

Kérdés: A referenciaigazolásban az ajánlatkérő megadta a szerződés értékét, amely referenciát az ajánlattevő becsatolt. A szerződés értéke azonban nem egyezik meg a KÉ-ben közzétett szerződéses értékkel. Mit lehet ilyenkor tenni, illetve ez von-e maga után valamilyen jogkövetkezményt az ajánlattevő, az ajánlat és az eljárás vonatkozásában? Idekapcsolódóan, lehetséges-e, hogy a közzétett érték és a tényleges teljesítés értéke eltér egymástól?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben a Közbeszerzési Értesítőben közzétett értékalacsonyabb, úgy valóban olyan ellentmondás van, amelyet hiába igazolt le aszerződő partner, a közzétett hirdetmény alapján a leigazolt teljesítés mértékenem tekinthető megalapozottnak. Nem jelent természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén

Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet)2. §-a szerint az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti,műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével azajánlatkérő határozza meg, a tervezett beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Biztosíték építési beruházásnál

Kérdés: Hogy kell érteni azt, hogy a 162/2004. Korm. rendelet biztosítékokra vonatkozó rendelkezése alapján az ajánlatkérő előírása nem köti az ajánlattevőt? Adott esetben egy nem tárgyalásos eljárás esetén a szerződéses feltételek, így például a teljesítési/jótállási biztosíték mértéke nem módosíthatók, és ha ezt az ajánlattevő nem fogadja el, akkor ajánlata érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A 162/2004. Korm. rendelet 8. §-ának (5) és (6) bekezdéseirészletesen meghatározzák, hogy az ajánlatkérő milyen biztosítékokat írhat előaz építési beruházás dokumentációjában az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Kötbérmérték, kötbéralap

Kérdés: Tapasztalatuk szerint a gyakorlatban mi a késedelmi és a meghiúsulási kötbér általános mértéke? Kötbéralap-e az áfa? Az egyik kiírás szerint nemteljesítés esetén a meghiúsulási kötbér mértéke az aktuálisan megrendelt mennyiség bruttó vállalkozási díjának 30 százaléka. Nem túlzott ez?
Részlet a válaszából: […] A kötbér – mint szerződést biztosító mellékkikötés -elsődlegesen a kárátalány szerepét tölti be. A kötbér általános mértéketekintetében a Ptk., illetve más jogszabály nem tartalmaz utalást, ennekmegfelelően a gyakorlatban a felmerült kár reparációjához szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 303. §-a értelmében a felek csakakkor módosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei,illetőleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha aszerződéskötést követően – a szerződéskötéskor előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Eljárás a szerződés határidő előtti teljesítése esetén

Kérdés: Az ajánlatkérővel 3 éves időtartamra kötöttük meg a szerződést – a kiírásnak megfelelően. A szerződésben az áruk fajtáját és mennyiségét a felek éves időtartamra határozták meg, míg a szerződéses érték a teljes közbeszerzési eljárás vonatkozásában – azaz három évre – a szerződésben szerepel. A szerződéses értékre az ajánlattevő a 2. évben teljesítette a szerződést. Ebben az esetben a szerződés megszűnik? Mit kell tennie az ajánlattevőnek a szerződéses jogviszony lezárása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a felek nem rendelkeztek a szerződés teljesítéseigazolása formájáról, közös megegyezéssel egyértelművé kell tenniük a szerződésteljesítését mindkét fél számára, így a továbbiakban nem követelhet teljesítéstaz ajánlatkérő. Amennyiben az ajánlattevő úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.
1
3
4
5