589 cikk rendezése:
411. cikk / 589 Eredménytelenné nyilvánítás – indokolás nélkül
Kérdés: Jogosult-e az ajánlatkérő arra, hogy a közbeszerzési eljárás során bármikor, indoklás nélkül eredménytelennek nyilvánítsa a pályázatot, vagy visszavonja az ajánlati felhívást, illetve hogy a pályázat eredményhirdetését követően is a szerződés megkötése előtt a pályázati eljárást megszüntesse? Ugyanis találkoztunk ilyen kiírással. Ha jogszerű, milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérőnek?
412. cikk / 589 Szerződéstervezet készítése ajánlattevő által
Kérdés: Az utóbbi időben több olyan közbeszerzési pályázaton vettünk részt, ahol az ajánlatkérő előírta, hogy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés tervezetét az ajánlattevő készítse el ajánlata mellékleteként. Kérdésünk az, hogy milyen jogszabályi alapon várhatja el ezt az ajánlatkérő? Honnan tudhatja az ajánlattevő a szerződés ajánlatkérő által igényelt paramétereit? A kérdéssel kapcsolatos további problémánk, hogy az ajánlatkérő kizárhatja-e azt az ajánlattevőt az eljárásban, akinek – amelynek – szerződéstervezete az ajánlatkérő szerint nem felel meg az általa elvárt feltételeknek?
413. cikk / 589 Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága
Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
414. cikk / 589 Jogorvoslat szerződésszegés esetén
Kérdés: Milyen jogorvoslatot kérhet az ajánlatkérő, ha a nyertes nem a megkötött szerződés szerint teljesít?
415. cikk / 589 Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek
Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
416. cikk / 589 Infláció érvényesítése
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben az szerepel, hogy az abban foglalt vételár (szolgáltatási díj) az előző 12 havi fogyasztóiár-indexnek megfelelően évente változik. A szerződést decemberben kötöttük, az első árváltoztatás az idén esedékes. Az ajánlatkérő a tavalyi év decemberi árindex arányában hajlandó emelni az árat. Kérdésünk: jogszerűen kérjük-e azt, hogy az előző 12 havi infláció átlagának megfelelő mértékben változzék szolgáltatásunk díja?
417. cikk / 589 Megrendelő szerződésszegése
Kérdés: A dokumentációban és az annak alapján megkötött szerződésben az szerepel, hogy a megállapodás szerinti megrendelések 80 százaléka a szerződéskötéstől számított 3 hónapon belül érkezik majd az ajánlattevőhöz. A megállapodás ellenére a jelzett időszakban a megrendeléseknek mindössze 20 százaléka érkezett meg. A munka nagy volumene miatt is, ez cégünknek súlyos kapacitáselosztási problémákat okozott, de kieső bevételt is jelentett, mivel a tervezetthez képest munkái ütemezését teljesen át kellett alakítania. Kérdésünk, hogy a jelen esetben a megrendelő oldalán beszélhetünk-e szerződésszegésről, érvényesíthetjük-e, és ha igen, milyen fórum előtt kárunkat, és hivatkozhatunk-e arra, hogy a fentiek miatt nem tudtunk egyes munkákat határidőben teljesíteni?
418. cikk / 589 Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány
Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
419. cikk / 589 Hivatalos inflációs rátát meghaladó áremelés
Kérdés: 2006-ban tartós élelmiszer beszerzésére kötöttünk szerződést. Ebben szerepelt, hogy a mindenkori KSH által kiadott fogyasztóiár-indexeket lehet figyelembe venni a termékek árainál. A szállítónk szerint viszont az étolaj, mák, száraz hüvelyesek esetében a fenti indexek nem követik oly mértékben az áremelkedést, mint a valóságban. Szeretné a termékek árát nagyobb mértékben emelni, mint amit a KSH kiadott, hivatkozással a Kbt. 303. §-ára. Megteheti-e ezt a vevővel szemben? A paragrafus szerinti hivatkozást, azaz a beállott körülményt a 2007. évi gyenge terméssel, szárazsággal magyarázza, mely szerint neki a fenti termékeket fél, illetve harmadáron kellene értékesíteni, mint ahogyan beszerzi. Kérdésünk, hogy jogos-e az állítása?
420. cikk / 589 Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél
Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
