Találati lista:
571. cikk / 607 Szerződéskötési díj kikötése
Kérdés: Közbeszerzési eljárásban az ajánlati dokumentációban jogszerűen írta-e le az ajánlattevőre vonatkozóan az eljáró szervezet a következőket: "A nyertes ajánlattevő a szerződés aláírását megelőzően a bruttó vállalási ár 1 százalékának megfelelő mértékű szerződéskötési díjat köteles megfizetni az ajánlatkérő nevében eljáró szervezet részére. Aszerződéskötési díj megfizetése a szerződés aláírásának feltétele?"
572. cikk / 607 Teljesítés, írásbeli összegzés közzététele egyszerű eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja előírásai alapján lefolytatott egyszerű eljárás esetén is kötelező-e a szerződés teljesítéséről tájékoztatót készíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési Értesítőben közzétenni? A Közbeszerzési Levelek 17. számában 399. szám alatt megjelent válasz szerint igen. A válasz ellentétes a 16. számban 369. szám alatt közzétett válasszal, amely szerint nem kell a teljesítésről szóló tájékoztatót közzé tenni. Kérdésem, hogy közzé kell-e tenni a Közbeszerzési Értesítőben az egyszerűsített eljárás alapján kötött, és a nemzeti értékhatár felét el nem érő, Közbeszerzési Értesítőben megjelenésre nem köteles szerződések teljesítéséről szóló tájékoztatót? Az írásbeli összegzést is közzé kell tenni?
573. cikk / 607 Kizáró feltétel előírhatósága
Kérdés: Az önkormányzat előírhat-e olyan feltételeket egy hitel kiírása során, amelyet csak a számlavezető bank biztosíthat, ezáltal kizárja a többi bankot a versenyből (például a kamatfizetés csak a folyószámla automatikus megterhelésével történhet)?
574. cikk / 607 Átmeneti fizetésképtelenség miatti közbeszerzési eljárás
Kérdés: Az ügyfél átmeneti fizetésképtelensége miatti hitelprolongáció (szerződésmódosítás) közbeszerzés-köteles-e?
575. cikk / 607 Minősített ajánlattevő ajánlati biztosítéka
Kérdés: Kell-e ajánlati biztosítékot nyújtania a minősített ajánlattevőnek?
576. cikk / 607 Feladatok az eredményhirdetésen egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban vagyunk ajánlattevők. Az ajánlattételi felhívásban meghatározott bírálati szempont a "legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" volt. Megtörtént a három ajánlat bontása. Sem az összeget nem ismertették a felolvasólap alapján, sem jegyzőkönyv nem született a jelenlevők aláírásával. Kérdésem: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál kötelező-e a megajánlott összegeket is felolvasni (mind ez idáig én úgy tudtam, igen)?
577. cikk / 607 Beszerzések összevonása, infláció kezelése a közbeszerzésben
Kérdés: Gyermekétkeztetésnél mely alapanyagok beszerzését kell összevonni, és melyek szerezhetők be önállóan? Ha az élelmiszer-alapanyagok beszerzésére például 3 évre szeretnénk szerződést kötni – hogy ne kelljen évente az eljárást lefolytatni – hogyan kezelhető szabályosan a sajnos minden évben bekövetkező áremelés?
578. cikk / 607 Részben önálló költségvetési szerv beszerzései
Kérdés: Az ún. részben önálló költségvetési szervnek is a Kbt. szerint kell lebonyolítania beszerzéseit, avagy nem tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá?
579. cikk / 607 Új alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a szerződés teljesítése a közbeszerzési eljárásba bevont alvállalkozóval nem teljesíthető?
580. cikk / 607 Igazolásnak minősülő dokumentumok a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. előírása szerint az igazolásokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. E vonatkozásban igazolásnak kell-e tekinteni például egy szakmai önéletrajzot, képesítést igazoló diplomát, létszámról szóló kimutatást, egy ISO-tanúsítványt, az éves beszámolókat, az áru minőségtanúsítványait? (Ha igen, akkor ez jelentős költségeket, munkát jelent minden pályázónak, értelmetlenül.) Nem lehetne-e ajánlásként kiadni, hogy pontosan mit lehet kérni eredetiben és mit nem, illetve azt, hogy egyes dokumentumokat elegendő legyen a nyertesnek a szerződéskötés előtt eredetiben bemutatni, és a pályázatban ezek esetében a másolat is megfelel?
