Feltételes szerződés hatályba léptetése

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházás megvalósítására feltételes közbeszerzési eljárást indított a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján azzal, hogy a feltétel bekövetkezéséről a megrendelő tájékoztatja a vállalkozót, amely tájékoztatással a szerződés hatályba lép. Hatályba lép-e a vállalkozási szerződés, ha a feltételes 6 hónapos időszak legvégén, még a határidő lejárta előtt a megrendelő nyilatkozik a vállalkozó felé, hogy a szerződést saját üzleti kockázatára hatályba lépteti? Amennyiben a felek a szerződés hatálybalépéséről a feltétel bekövetkezése előtt kétoldalú okiratban megállapodnak, úgy a vállalkozási szerződés hatályba lép? És ha sikerül más forrást találnia az ajánlatkérőnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...van a szerződésben arra vonatkozó rendelkezés, hogy hatályba léptetheti az ajánlatkérő, ezt megteheti. Minden más esetben olyan szerződésmódosításnak minősül, melyre a vonatkozó hatályba léptető rendelkezésmódosítást először az ajánlatkérőnek közzé...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 9.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Két évre szóló keretszerződést kívánunk kötni 20 tételből álló karbantartási szolgáltatásra. A szerződésben óradíjas elszámolás szerepel minden tételnél három kategóriában. A keretösszeget előre meghatároztuk. Ugyanakkor azt tervezzük, hogy arra az esetre, ha a keretösszeg kimerülése a 90%-os mértéket nem éri el a szerződési időszak lejártáig, a szerződést egy alkalommal legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítanánk. Ezt a kikötést bele kell írni a szerződéstervezetbe, vagy elegendő, ha az előkészítő iratok tartalmazzák azt?
Részlet az állásfoglalásából: […] Álláspontunk szerint, az ajánlatkérő akkor jár el jogszerűen és észszerűen, ha a szerződés meghosszabbításának lehetőségét és tervezett feltételrendszerét a keretszerződés tervezetében szerepelteti. A közbeszerzésben kötött szerződések módosítása ugyanis számos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező kikötni tartalékkeretet? Amennyiben kikötjük a szerződésben, és fel is kívánjuk használni, szerződésmódosítással vagy anélkül is megtehetjük?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...volt a tartalékkeret felhasználásának metodikája és feltételrendszere –, akkor a tartalékkeret felhasználása esetén nem kell szerződésmódosítást létrehozni a felek között, és nem merülhet fel egy új közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségessége...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Szerződés-ellenőrzési jogkör

Kérdés: Több döntőbizottsági határozatban olvastuk, hogy a Közbeszerzési Hatóság Elnöke indított jogorvoslatot az ajánlatkérő ellen, mert jogszerűtlennek ítélte a felek által aláírt szerződésmódosítást. Meddig teheti ezt meg a Hatóság elnöke?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...különösen, ha a 142. § (2) bekezdése szerinti jogsértés történt.Az eljárást a jogsértés megtörténtétől, azaz a jogszerűtlen szerződésmódosítástól számított 3 éven belül lehet kezdeményezni. Ha azonban a módosítás egyúttal a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Előre nem láthatóság szerződésmódosítás esetén

Kérdés: Építési beruházás megvalósítása során, amely meglevő épület tetőszerkezetének szigetelésére irányult, közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó által elvégzett feltárást követően megállapításra került, hogy a tetőszerkezet egyes elemeinek gombás fertőzése miatt a szigetelésen túl a gombás tetőelemek cseréjét is el kell végezni. Erre ajánlatot kértünk a vállalkozótól, aki jelezte, hogy a munkát el tudná végezni, továbbá alvállalkozói ajánlatához képest összesen 125%-os értéken tett árajánlatot. A tetőszerkezet szigetelésére megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazhatjuk-e a 141. § (4) bekezdés c) pontját ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg a szerződésmódosítási lehetőség alkalmazásához:„ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a módosítás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. december 11.

Vis maior és referencia

Kérdés: Egy szerződésünket 2021-ben vis maior miatt csak késedelmesen tudtuk teljesíteni. A késedelem dokumentáltan nem a mi hibánk volt, hanem a Covid–19-járvány miatti alapanyaggyártási probléma. Kérem szíves állásfoglalásukat, hogy ez a teljesítés bemutatható-e referenciaként?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A szerződésteljesítési nehézségeket a szerződő felek jellemzően kétféleképpen oldották meg: a közbeszerzés rendszerén belül szerződésmódosítással vagy a polgárjog rendszerén belül, például a vis maior szabályok alkalmazásával. A két megoldás között...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattétel

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattevő nem kívánja benyújtani a Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, mert nyílt eljárásban a szerződés tartalmával nem ért egyet? Hogyan tud eljárni ebben az esetben az ajánlattevő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 66. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati vagy ajánlattételi felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. október 9.

Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...utal arra, hogy nem szükséges a (4) és (6) bekezdéseket figyelembe venni. Ebben a vonatkozásban tehát áttételesen van keresztutalás a szerződésmódosítási szabályok között.Nem lehet tehát véleményünk szerint úgy érteni, hogy 15%-ig szabadon módosítható a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 11.

Szerződés módosítása több mint 50%-kal

Kérdés: Az ajánlatkérő kifejezetten jelezte, hogy nem szükséges a 141. § (4) b)–c) pontjait alkalmazni és több mint 50%-kal növelte a szerződés értékét. Milyen módon tud átlépni a szerződésmódosítási szabályokon? A beszerzés nem védelmi, kifejezetten közbeszerzési hirdetménnyel lett közzétéve.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(4) bb) és cc) pontok] esetében valóban nem lenne lehetőség az 50%-os határ átlépésére. A Korm. rendelet 22. §-ában meghatározott szerződésmódosítási szabályok ugyanakkor a Kbt. 141. § (4) bb) és cc) pontok kivételével azonosak, azaz valójában...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. augusztus 7.

Opciós mennyiség

Kérdés: Közbeszerzési keretszerződést szeretnénk kötni árubeszerzési témában, 2 évre szólóan, a terméklista 30 termékcsoportból és összesen 120 termékből áll. Opciós mennyiséget is szeretnénk kikötni a szerződésben. Mikor járunk el jogszerűen az opciós mennyiségek meghatározása tekintetében? Vonatkozhat az opció csak bizonyos termékcsoportokra, vagy akár csak egyes termékekre is?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az opció fogalma a Kbt. 58. §-ában és a 141. §-ában jelenik meg. A Kbt. 58. §-a alapján az eljárást megindító felhívásban kell megadni a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét, valamint a szerződéstervezetben foglaltaknak megfelelő mennyiségi eltérést vagy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. augusztus 7.
1
…
3
4
5
…
21