Találati lista:
1581. cikk / 1862 Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
1582. cikk / 1862 Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén
Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
1583. cikk / 1862 "Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben
Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
1584. cikk / 1862 Egybeszámítás módja több szervezet, egy ajánlatkérő esetén
Kérdés: 15 iskola felújítása (nyílászárócsere, tatarozás, festés stb.) a beszerzés tárgya. Az ajánlatkérő önkormányzat. Mi a becsült érték ebben az esetben? Milyen módon számítok egybe?
1585. cikk / 1862 Ajánlati ár mint bírálati szempont
Kérdés: Mosodai szolgáltatásra szeretnénk pályázatot kiírni személyi és tárgyi eszközök átadásával. A tárgyi eszközök átadhatóak-e adásvételi szerződés keretein belül, illetve a mosodai szolgáltatásért az ajánlatkérő által fizetendő ellenszolgáltatás mértéke mellett a pályázati kiírásban lehet-e bírálati szempont a tárgyi eszközök adásvételére vonatkozó ajánlati ár?
1586. cikk / 1862 Határozatlan időtartamra kötött megállapodás a közbeszerzésben
Kérdés: Megfelel-e a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek az a kiírás, amely szerint a teljesítés határideje vagy a szerződés időtartama határozatlan?
1587. cikk / 1862 Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén
Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
1588. cikk / 1862 Eljárás közjogi szervezet vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései esetén
Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
1589. cikk / 1862 Különös közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága vegyes tevékenység folytatása esetén
Kérdés: Ha a közszolgáltató többféle (vegyes) tevékenységet is végez, a különös közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket csak a közszolgáltatással kapcsolatos beszerzéseinél alkalmazhatja-e, vagy valamennyi, általa végzett tevékenységre?
1590. cikk / 1862 Egyszerű eljárás megismételhetősége
Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
