Találati lista:
311. cikk / 745 Bírálóbizottsági tagok jelenléte a tárgyaláson
Kérdés: Szükséges-e meghívni az összes bírálóbizottsági tagot a tárgyalásra?
312. cikk / 745 Mentesülés a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól
Kérdés: Mikor mentesül az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás megadásának kötelezettsége alól? A feltett kérdéseinkre ugyanis nem kaptunk választ. Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nem jelez vissza?
313. cikk / 745 Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban
Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
314. cikk / 745 Dokumentáció kötelező letöltésének előírása
Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e, hogy a dokumentáció letöltése kötelező, mert annak hiányában az ajánlat érvénytelen?
315. cikk / 745 Tárgyalási szabályok megváltoztatása a tárgyalások megkezdését követően
Kérdés: Tárgyalásos eljárásban meg lehet-e változtatni a tárgyalási szabályokat a tárgyalások megkezdése után? Dönthet-e úgy az ajánlatkérő, hogy – bár korábban előírta, hogy végleges ajánlatot kell az ajánlattevőknek benyújtani – mégsem kéri azokat, hanem az utolsó tárgyaláson kell szóban megtenni az utolsó ajánlatot?
316. cikk / 745 Anyagi fedezet ismertetésének hiánya
Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő három ajánlattevőt kért fel ajánlattételre. Az ajánlattételi határidő lejártakor felbontotta az írásos ajánlatokat, de nem ismertette az anyagi fedezetét. Nem jogszerűtlen ez az eljárás?
317. cikk / 745 Szerződéstervezet a dokumentációban
Kérdés: A dokumentáció nem tartalmazza a szerződés tervezetét. A dokumentáció különböző helyeken utal ugyan szerződéses tartalomra, de nem egybefüggően – például: szerződésszegés, teljesítési határidő, kötbér jogalapja, mértéke, fizetési határidő, fizetés módja stb. Ez jogszerű, illetve az, hogy a nyertességünk esetén látjuk először a szerződést egységesen?
318. cikk / 745 Ajánlattevő kizárhatósága tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja alapján lefolytatott eljárással kapcsolatban a többváltozatú, alternatív ajánlattétel lehetőségét kizártuk, ám az egyik ajánlattevő egy adott árura három árat adott, három különböző típust megjelölve a felolvasólapon. Mivel erre most még nincs ajánlati kötöttség, ajánlata ezen okból nem lehet érvénytelen, s majd a tárgyaláson, a végső ajánlata lesz érvényes, ha megad a három helyett egy árat. Jól gondoljuk?
319. cikk / 745 Semmis közbeszerzési szerződések
Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
320. cikk / 745 Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára
Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
