Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell adnia az ajánlatok bírálati szempontjait, ezek egyike lehet az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása is. Ehhez kapcsolódik a részszempontok megadása, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése

Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek jelen számában, a 197. kérdés megválaszolásánál részleteztük, hogy melyek azok a Kbt.-ben meghatározott esetek, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő, ezért ezt e kérdés megválaszolásánál nem ismételjük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Előre nem látható okok a gyakorlatban

Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre meglehetősen nehéz a válasz. Elvileg minősíthető előre nem látható körülménynek, és megalapozza a rövidebb eljárást a "hirtelen jött" pénzforrás, de véleményünk szerint csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja azt, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Nyílt eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: A tárgyalásos eljárásokban kizárólag az arra irányuló Kbt.-szabályokat lehet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárásokban az azokra irányadó speciális rendelkezések mellett a nyílt eljárásra vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell. Lényegében ezek képezik az eljárások alapját. A nyílt eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.-nek a közösségi értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Keretmegállapodásos eljárás a központosított közbeszerzésben

Kérdés: Milyen külön előírások vonatkoznak a központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásokra? Mely jogszabály határozza meg az eljárási rendet?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés második részével kezdjük. A központosított közbeszerzési rendszerben a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó külön előírásokat részben a 168/2004. Korm. rendelet 26-29. §-ai, részben pedig a Kbt. határozza meg, azzal, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatok módosítása

Kérdés: A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tárgyalásos eljárás során az ajánlat módosítása csak az ár tekintetében lehetséges-e, azzal, hogy kizárólag kedvezőbb lehet-e az ár, avagy az ár csökkentésével egyidejűleg az ajánlat egyéb tekintetben is módosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 283. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai a nyílt eljárás szabályainak meghatározásakor csak az "anyagi fedezettel" és az "ellenszolgáltatással" foglalkoznak, nincs mégsem korlátozás az ajánlat egyéb tekintetben történő módosítására, változtatására vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
Kapcsolódó címkék:  

Tulajdonjog építési koncesszió esetén

Kérdés: Melyek az építési koncesszióval kapcsolatos főbb előírások? Építési koncesszió esetén kinek a tulajdonába kerül az épület?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 26. §-a értelmében az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése, vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Összesített tájékoztató, közbeszerzés megkezdése

Kérdés: A 2004. május 1-je előtt közzétett "előzetes összesített tájékoztató" a közbeszerzési eljárás megkezdésének számít-e az új Kbt. előírásai szerint, ha a nyílt eljárás ajánlati felhívása még nem jelent meg?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyrészt a 6. §-ának (1) bekezdésében ún. előkészítő feladatokat tesz kötelezővé az ajánlatkérő számára, amelyek keretében ajánlatkérőnek meg kell határoznia a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő munkák az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: A régi Kbt. alapján indult építési beruházásnál kiegészítő munkák elvégzése szükséges. A hirdetmény közzététele nélküli eljárást a korábbi vagy a hatályos Kbt. rendelkezései szerint kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Az új Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja alapján az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat – egyebek mellett – építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
56
57
58