43 talált cikk a tulajdonjog kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Az egyik rész a már meglévő lámpatestek cseréje (114 db), a másik a település lámpatestekkel történő bővítése (74 db). A pályázati szabályozás miatt kell külön kezelnünk a cserét és a bővítést. Magyar Falu Pályázaton támogatást nyertünk, melyből teljes egészében megvalósítható a lámpatestek cseréje. Mivel az MFP-pályázaton kizárólag ez utóbbit lehet elszámolni, így azt nettó 28.000.000 Ft becsült értéken a támogatásból, építési beruházásként valósítanánk meg. A 74 darab lámpatest kiépítését – a már meglévő állomány bővítését – nettó 8.200.000 Ft becsült értéken önerőből hoznánk létre. Lehetőségünk van-e arra, hogy 3 árajánlatos saját beruházás folyamán bonyolítsuk le a beruházást elvégző cég kiválasztását? Véleményünk szerint a közutak már meglévő lámpáinak cseréje, valamint bővítése építési beruházásként értelmezhető, és mint olyan, nem éri el a közbeszerzési értékhatárt.

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új split klímák telepítését és meglévő (elavult) split klímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő split kímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új split klímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?

Kérdés: Az ajánlatkérő a jelen költségvetési évben új splitklímák telepítését és meglévő (elavult) splitklímák cseréjét tervezi megvalósítani. Az ajánlatkérő jól gondolja-e, hogy a meglévő splitkímák cseréje árubeszerzésnek tekintendő, azonban az új splitklímák telepítését (amely faláttöréssel, kondenzvíz elvezetése miatti csatornakiépítéssel, elektromos bekötéssel jár) a Kbt. 1. számú melléklete (fűtő-, szellőző-, hűtő- és légkondicionáló berendezések és csatornák) szerinti építési beruházás keretében kell megvalósítani, és ez esetben a két típusú beruházást nem kell egybeszámítani?

Kérdés: A hazai gyakorlatban találkoztak-e olyan építési beruházással, ami a Ptk. 5:159/A. §-a szerinti építményi jog alapításával zajlott? Értelmezhető ez a konstrukció a Kbt. szemszögéből? Ha igen, mi a különbség az építési koncesszióhoz képest?

Kérdés: Felmerült bennünk, hogy fénymásológép-vásárlás helyett csak bérelnénk, de felvetődött a lízing lehetősége is. Közbeszerzési szempontból van különbség a fénymásológép-vásárlás, a -lízing és a -bérlet között?

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?

Kérdés: Az ajánlatkérő a vagyonkezelésében lévő erdőkben szeretne kerítéseket építtetni (nem építési engedélyhez kötött, azonban engedélyköteles tevékenység). Az anyagköltség kb. nettó 16,5 millió Ft, a munkadíj nettó 1,8 millió Ft. Maguk a kerítésanyagok a 44 FŐCSOPORT: Építőanyagok és építkezési segédanyagok alatt találhatók (44231000-8 Előre gyártott kerítéstábla, 44312000-0 Kerítésdrót, 44313100-8 Drótfonatos kerítés), a kivitelezési munkák pedig a 4534 Egyéb épületgépészeti szerelés alatt szerepelnek (45 FŐCSOPORT: ÉPÍTÉSI MUNKÁK, 45340000-2 Kerítés, korlát és biztonsági berendezések szerelése, 45342000-6 Kerítés felállítása). Fenti beszerzés építési beruházásnak vagy árubeszerzésnek minősül?

Kérdés: Szolgáltatásmegrendelés becsült értékének meghatározása kapcsán kérem értelmezésüket a Kbt. 17. § (2) és (3) bekezdés elhatárolásában, azaz melyik módszert, mely esetben kell alkalmazni? Mit ért a Kbt. „rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött szerződés” alatt, milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia? Mit ért a Kbt. olyan szerződés alatt, amely nem tartalmazza a teljes díjat? Milyen fogalmi elemeket kell vizsgálni ahhoz, hogy az ajánlatkérő megállapíthassa, hogy a megkötni kívánt szerződése kapcsán a tárgyi becsült érték számítási módszere szerint kell eljárnia?

Kérdés: Amennyiben szellemi alkotás jogának átruházásáról van szó, ezt hol kell megjelölni az eljárási dokumentumokban?

Kérdés: Az ajánlatkérő egy épületrészt kíván klimatizálni. A klímák beszerzése és telepítése árubeszerzésnek/szolgáltatásmegrendelésnek vagy építési beruházásnak minősül? A klímák értéke meghaladja a beszerelés költségét.