Eljárás beszerzett áruk cseréje, észleges bővítése esetén

Kérdés: Milyen eljárást kell alkalmazni, ha közbeszerzési eljárás keretében már beszerzett áruk részleges bővítését, cseréjét igényli az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben rögzített esetben hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lehet alkalmazni. A Kbt. 125. §-ának (4) bekezdése ugyanis lehetőséget ad arra az ajánlatkérőnek, hogy hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazzon – egyebek mellett – akkor is, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Feltételek megváltoztatása tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban van-e lehetőség a közbeszerzés szempontjából nem jelentős körülmények megváltoztatására?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ún. nem jelentős körülmények a tárgyalások során változtathatók, de figyelemmel arra, hogy az új Kbt. alkalmazásának még nem alakult ki a gyakorlata, ezért minden változtatás meglehetősen kockázatos a későbbi jogviták, problémák felmerülése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Árubeszerzés nemzeti rezsimben

Kérdés: A nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési eljárásokban az árubeszerzés fogalma azonos-e az uniós rezsimben történő árubeszerzéssel? Milyen eljárással lehet ingatlant beszerezni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – közösségi értékhatárokat elérő értékű közbeszerzésekre vonatkozó – 24. §-a szerint az árubeszerzés olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, illetőleg hasznosítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalásos eljárás feltételei

Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás indulhat hirdetmény közzétételével, illetve hirdetmény nélkül is.A Kbt. 124. §-a szerint az ajánlatkérő hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás azért volt eredménytelen, mert...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Pótmunkák megrendelése

Kérdés: Az ajánlati felhívásban van-e lehetőség arra, hogy a pótmunkákról is rendelkezzen az ajánlatkérő, vagy pótmunkák esetén a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás módosítása, kiegészítése, esetleg új eljárás kiírása szükséges?
Részlet a válaszából: […] A közösségi és a nemzeti rezsimben, amennyiben a pótmunka értéke nem éri el a közbeszerzés értékének 50 százalékát, a pótmunkákra hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazható – természetesen csak akkor, ha annak feltételei fennállnak. Új eljárást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ún. lényeges változtatás a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem határozza meg, hogy mit jelent a lényeges változtatás fogalma a közbeszerzési eljárásban. Lényeges változtatás-e a pontozásos rendszer, illetve a részszempontok módosítása? Milyen eljárást kell követnie az ajánlatkérőnek, ha a felhívás és a dokumentáció feltételei lényegesen változtak (ugyanis ilyenkor nem alkalmazhatja a tárgyalásos eljárást)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell adnia az ajánlatok bírálati szempontjait, ezek egyike lehet az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása is. Ehhez kapcsolódik a részszempontok megadása, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás és gyorsított eljárás egybevetése

Kérdés: Mikor indítható hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, és mikor gyorsított eljárás? Mennyiben tér el egymástól a két eljárásfajta?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Levelek jelen számában, a 197. kérdés megválaszolásánál részleteztük, hogy melyek azok a Kbt.-ben meghatározott esetek, amikor hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat az ajánlatkérő, ezért ezt e kérdés megválaszolásánál nem ismételjük meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Előre nem látható okok a gyakorlatban

Kérdés: Előre nem látható oknak minősül-e és ennek alapján alkalmazható-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ha az ajánlatkérőnek egy adott közbeszerzésre nem volt forrása, de ahhoz időközben hozzájutott? Továbbá előre nem látható ok-e az, ha egy javítási munkánál a feltárás során derül ki, hogy milyen konkrét tevékenységet kell elvégezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre meglehetősen nehéz a válasz. Elvileg minősíthető előre nem látható körülménynek, és megalapozza a rövidebb eljárást a "hirtelen jött" pénzforrás, de véleményünk szerint csak abban az esetben, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja azt, hogy az adott eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.

Nyílt eljárás szabályainak alkalmazása

Kérdés: A tárgyalásos eljárásokban kizárólag az arra irányuló Kbt.-szabályokat lehet alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárásokban az azokra irányadó speciális rendelkezések mellett a nyílt eljárásra vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell. Lényegében ezek képezik az eljárások alapját. A nyílt eljárásra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt.-nek a közösségi értékhatárokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
…
55
56
57
58