Jogszabályi hierarchia a közbeszerzésben

Kérdés: A jogszabályi hierarchiában a törvény magasabb rendű, mint a kormányrendelet. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás dokumentációjára miért nem a törvény (Kbt.) mérvadó?
Részlet a válaszából: […] A dokumentációra vonatkozó rendelkezéseket a Kbt. tartalmazza a következők szerint:Értelmező rendelkezéseiben meghatározza egyrészt a közbeszerzési eljárás előkészítésének fogalmát, amin az adott közbeszerzési eljárás megkezdéséhez szükséges cselekmények elvégzését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Alkalmassági szempont a bírálati szempontok között

Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a bírálati szempontok között alkalmassági szempont nem lehet. A két szakaszos eljárásban, a részvételi szakaszban viszont kifejezetten alkalmassági "verseny" alakul ki (jobb megfelelés) azért, hogy kit hívjanak fel ajánlattételre. Nincs ebben ellentmondás?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meg kell határoznia az ajánlatok bírálati szempontját, amely lehet a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, vagy az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása.A fentieken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Jogszabálygyűjtemény megjelentetése költségvetési szerv által

Kérdés: Ha a társadalombiztosítási költségvetési szerv jogszabálygyűjteményt, illetve ún. Nyugdíjbiztosítási Közlönyt kíván megjelentetni – amelyet terjesztenek és példányszáma előreláthatóan 1500 körül lesz –, le kell-e folytatnia a közbeszerzési eljárást?
Részlet a válaszából: […] A jogszabálygyűjtemény és a közlöny szerkesztése, kiadása – a beszerzés tárgyát tekintve – szolgáltatásbeszerzésnek minősül, ami a Kbt. hatálya alá tartozik. A jogszabálygyűjtemény, illetve a Nyugdíjbiztosítási Közlöny szerkesztése és kiadása esetén – becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Ajánlattevői kör szűkítése

Kérdés: Milyen feltételek mellett szűkítheti az ajánlatkérő az ajánlattevők körét?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban elmondható, hogy a Kbt. meglehetősen korlátozott körben engedi meg az ajánlattevők körének szűkítését alapelveivel összhangban.Az ajánlattevők elsősorban a Kbt.-ben szabályozott kizáró okokat kötelesek eljárásukban figyelembe venni, tehát értelemszerű,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Keretszerződés időtartama

Kérdés: A Kbt. 125. §-ának 2/b) pontja szerint kizárólagos jogok védelme miatt a gyártó céggel alkatrész-szállítási, javítási és szerviz keretszerződést kell létrehozni, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásával. Hány évre köthető a keretszerződés, ha a gépek már több mint 3 éve üzemelnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tartalmaz szűkítést a keretszerződés maximális időtartamára vonatkozóan úgy, mint a központosított közbeszerzés esetében, ahol a keretszerződések maximális időtartamát a jogalkotó 4 évben határozta meg. Elsősorban nem a gépek 3 éve üzemeltetése a kulcskérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Irányadó jogszabály a régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződésekhez kapcsolódó pótmunkák, pótköltségek vonatkozásában

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – a Közbeszerzési Levelekben többször hivatkozott – 401. §-ának (1) bekezdése értelmében a törvény előírásait – bizonyos, a kérdés szempontjából nem releváns kivételekkel – a hatálybalépése (2004. május 1-je) után megkezdett beszerzésekre,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 20.

Információszerzés tárgyalásos és hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményéről, tartalmáról

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás győzteséről vagy a beszerzés tárgyáról miként lehet információhoz jutni (például egy másik, potenciális ajánlattevőnek)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelvei szerint az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban köteles a verseny tisztaságának és nyilvánosságának betartása mellett esélyegyenlőséget, továbbá egyenlő bánásmódot kialakítani az ajánlattevők számára.Az alapelvek szellemében a Kbt. több rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Ajánlatkérői mulasztás következménye

Kérdés: Ha saját mulasztás miatt késve, de muszáj határidőre beszerezni az árut vagy kivitelezni egy beruházást, és már csak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás fér az időbe – mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. §-ának (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha a nyílt vagy a meghívásos eljárás amiatt volt eredménytelen, mert kizárólag érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be, feltéve hogy a felhívásnak és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Igazolások benyújtásának határideje, igazolások pótlása

Kérdés: A pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumokat a közbeszerzési eljárás mely szakaszában kell az ajánlattevőknek benyújtaniuk?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. általános szabályai szerint (Kbt. 70. §-a) az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak különösen tartalmaznia kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Szolgáltatási koncesszió

Kérdés: Milyen előírásokat tartalmaz a Kbt. a szolgáltatási koncesszióra?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 242. §-ának (4) bekezdése szerint a szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatásmegrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.
1
…
54
55
56
…
58