Üzleti titok elkülönítése az ajánlatban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek korábbi számában 3564. szám alatt adott válaszukban kifejtik, hogy az üzleti titokká minősített iratokat az ajánlatban nem elegendő csupán oldalszámra hivatkozva jelezni, hanem azt a Kbt. szövegezéséből adódóan elkülönítetten (vagy külön kötve, vagy például eltérő színű lapokon benyújtva) kell az ajánlatnak tartalmaznia. Ajánlatkérőként többször találkozunk azzal az ajánlattevői gyakorlattal, hogy az ajánlattevő becsatol egy nyilatkozatot, mely szerint a nyilatkozatot követő oldalakat üzleti titokká minősíti. Kérdésünk, hogy ez elfogadható elkülönítés-e, illetve amennyiben az ajánlat elején egy oldalszámokat felsoroló nyilatkozat található, akkor hogyan kell eljárnunk? Szükséges (lehetséges) hiánypótlást előírni? Mi lehet a hiánypótlás tárgya, módja ilyen esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] Továbbra is fenntartjuk álláspontunkat, mely szerint az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, indokolásban az üzleti titkot elkülönített módon kell elhelyezni, mely nem azt jelenti, hogy az ajánlattevő felsorolja azokat az oldalakat, melyeket annak tekint. Az elkülönített...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az üzleti titokra vonatkozó szabály értelmében üzleti titokká nyilvánítható az az adat, melynek nyilvánosságra hozatala az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna. Nem tartalmazhat azonban ez az adatkör olyan elemet, mely a Kbt. 80. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 15.
Kapcsolódó címke:

Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 9. § (k) ka) pontja szerinti esetben az ajánlatkérő és a gazdálkodó szervezet vonatkozásában a "tag" fogalma alatt, véleményünk szerint, a Ptk. 3:90. pontja szerinti fogalmat kell érteni. Ez a fogalom viszont nem értelmezhető közvetlen tag/közvetett tag konstrukcióban,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címke:

Üzleti titok "megjelenítése" az ajánlatban

Kérdés: Ha az ajánlatom egy részét üzleti titokként kérem kezelni, akkor azt hogyan különítsem el az ajánlat többi részétől annak érdekében, hogy ajánlatom ne legyen érvénytelen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nem feltétlenül szükséges az üzleti titok fizikailag is külön kötött példányát elkészíteni. Amennyiben az ajánlatban, részvételi jelentkezésben egy, például piros színű lap vonatkozásában az ajánlattevő jelzi, hogy az ajánlat az üzleti titkot tartalmaz, elfogadható...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. január 14.
Kapcsolódó címkék:  

Üzleti titokká minősítés határai

Kérdés: Lehetséges-e, hogy egy ajánlattevő árubeszerzés (élelmiszer-beszerzés) során az ajánlat részét képező "ártáblát" (véleményem szerint nem árazott költségvetés) üzleti titokká minősítve, kérje annak zártan történő kezelését? (Az "ártábla" pusztán termékneveket, mennyiséget és egységárat tartalmaz, tehát véleményem szerint üzleti titoknak ezen adatok semmiképp sem minősíthetők.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha az árubeszerzés minden egyes sora az értékelési részszempontok egyes sorait jelenti, akkor nem lehet üzleti titok tárgya.Ha azonban az ajánlatkérő egy összértéket kért, mely az egyes termékek összesített árait tartalmazza, akkor nem feltétlenül csak az árazott...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

"In house" tényállás értelmezése

Kérdés: Az önkormányzat és az üzemeltetési feladatokra létrehozott "in house" cége szeretne üzemeltetési szerződést kötni az önkormányzat tulajdonában álló épületre, melyben a Polgármesteri Hivatal működik. A szerződés becsült értéke meghaladja a nyílt közbeszerzési eljárás értékhatárát, azonban mint "in house" szerződés nem kerül sor közbeszerzésre, viszont a megkötendő szerződés szerint a Polgármesteri Hivatal fizeti a számlák ellenértékét az érintett cégnek, amely nem "in house" cége a Polgármesteri Hivatalnak. Megköthető ez a szerződés jogszerűen?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az "in house" tényállást a Kbt. 9. §-a szabályozza a közbeszerzési kivételek körében.Az (1) bekezdés k) pont szerint nem kell alkalmaznia a Kbt.-t azokra a megállapodásokra, melyekre a ka) vagy a kb) szerinti feltételek teljesülnek.Így az alábbi megállapodásokra, melyeket–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címke:

Beszámoló csatolásának objektív, időbeli akadálya

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírja, hogy az ajánlattevő csatolja a felhívás feladását megelőző három üzleti év vonatkozásában számviteli jogszabályok szerinti beszámolóját, és a felhívás feladására adott év januárjában kerül sor, az értékelés során kötelezően kérni kell-e a közvetlenül megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolót? Az ajánlattevő jogosan hivatkozhat-e arra, hogy az előző évről a tárgyév május 31-éig kell elkészíteni a beszámolót, ezért ezzel még nem rendelkezik?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen kell meghatároznia, hogy az előírt "három üzleti év" alatt konkrétan mely éveket érti, és e meghatározás során a vonatkozó jogszabályi (számviteli törvény) előírásokra is tekintettel kell lennie. Amennyiben a felhívás feladására...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. június 18.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés megtagadása

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az indokolás az ajánlat része, azaz iratbetekintés során az ajánlatot, a hiánypótlást és az indokolást is köteles az ajánlatkérő megmutatni. Amennyiben az indokolás üzleti titkot tartalmaz, figyelemmel kell lennie a közbeszerzési törvény 83. §-ában megfogalmazottakra....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. április 9.
Kapcsolódó címke:

Üzleti titokká nyilvánítás mértéke

Kérdés: Az ajánlattevő üzleti titoknak nyilváníthatja-e jogszerűen a teljes ajánlatát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kizáró ok és az alkalmassági feltételeket igazoló dokumentumok, információk egy része nyilvánosan elérhető (kizáró okok), az alkalmassági követelmények nyilvánosságra hozatala pedig nem sérti az ajánlattevő üzleti érdekeit, kivéve ha a referenciák használata, például...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5
6