Adott eljárás értékhatára alatti ajánlatok minősítése, ajánlattevő kizárhatósága

Kérdés: Ha egy közbeszerzési eljárást – amelynek értéke nem éri el a közösségi értékhatárt – a közösségi eljárásrendben hirdetnek meg, akkor kizárhatók-e azok az ajánlattevők, akiknek ajánlati áruk alatta van a közösségi értékhatárnak? Van-e erre törvényi szabályozás? Például energiaágazatban, építési beruházás esetén az értékhatár: 1 326 163 884 HUF. A kiírásban (felhívásban) a becsült beruházási érték 800 000 000 HUF, de a felhívás a közösségi eljárásrendben, a Kbt. V. fejezete szerint az európai közösségi rendelet V. számú mellékletben jelent meg. Kizárható vagyok-e, ha az én ajánlatom alatta van az értékhatárnak? (A valós ajánlati ár valóban a becsült érték körül van.) Akkor járok el helyesen, ha az ajánlatom az értékhatár fölött van?
Részlet a válaszából: […] ...adódóan az értékhatár alattiellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot (illetve ajánlattevőt) nem lehet azeljárásból "kizárni". A piaci verseny egyébként éppen azt jelenti, hogyárverseny (is) van az ajánlattevők között. Emiatt ezt tiltó törvényi rendelkezésnem is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Áttérési lehetőség más eljárástípusra szerződésbontást követően

Kérdés: Nemzeti értékhatár felét meghaladó beszerzési értékű építési beruházásra hirdetménnyel indult nyílt, egyszerű eljárással kiválasztott nyertes kivitelezővel megkötött építési szerződés "közös megegyezéssel" történő felbontása után lehetséges-e hirdetménnyel indítandó egyszerű tárgyalásos közbeszerzési eljárás tartása?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatkérő hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárást akkor alkalmazhat– ha a nyílt, a meghívásos eljárás vagy a versenypárbeszéd atörvény 92. § b) vagy c) pontja alapján eredménytelen volt, feltéve, hogy afelhívásnak, a dokumentációnak és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Keretmegállapodás megköthetősége két, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő esetén

Kérdés: A módosított Kbt. 136/A §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy a keretmegállapodásos eljárás akkor is eredménytelen, ha az érvényes ajánlatot benyújtók száma nem éri el a hármat. Azt jelenti-e mindez, hogy amennyiben például csupán kettő, minden szempontból érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő van, úgy velük – tőlük kívülálló okok miatt – mégsem köthető keretmegállapodás? Ha a válasz igen, úgy nem tartanak-e attól, hogy ennek elkerülése érdekében "látszatajánlatokkal" fogják az ajánlattevők az érvénytelenséget elkerülni?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében támogathatónak tartanánkegy esetleges olyan irányú módosítást, amely nem büntetné a két ajánlattevősmodellt, hasonlóan a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Tervpályázati eljárás lefolytatásának szükségessége

Kérdés: Szükséges-e tervpályázati eljárás lefolytatása abban az esetben, ha a beruházás tárgya területrendezési terv elkészítésére vonatkozóan a legalkalmasabb tervező kiválasztása, vagy elegendő a Kbt. szerinti nyílt vagy egyszerű eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] ...éstelepülésrendezési, valamint egyéb jogszabályban meghatározott tervjavaslatokösszevetésére és rangsorolására alkalmas tervezési versenyforma. Mivel aterületrendezési terv nevesítve is megjelenik a vonatkozó kormányrendeletben,így egyértelműen a hatálya alá tartozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Eljárás ún. külső jelentkező esetén

Kérdés: A 894. számú kérdésre adott válaszuk minket is érint, azonban megállapítottuk, hogy Önök csak pontosították a kérdést, de azt lényegében nem válaszolták meg. A kérdés lényege: "elhajthatja-e" a 35 M Ft (jelenleg 45 M Ft) alatti értékű építési beruházás esetén a kiíró a "külső" jelentkezőt, vagy ha hamar jelentkezett, akkor köteles az esélyegyenlőség elve miatt elfogadni jelentkezését? (A Kbt. itt joghézagot hagyott, szerintünk.)
Részlet a válaszából: […] ...pályázat esetén lehetséges-e az, hogy a kiíró csak három jelentkezőtkér fel ajánlatadásra? Kérdésem, hogy az esélyegyenlőséget és a versenytisztaságát sérti-e az, ha egy negyedik cég tudomást szerez a kiírásról, de nemengedik ajánlatot tenni, mondván, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Igazolás hatóság által ismert kizáró okok esetében

Kérdés: Hogyan igazoltassa az ajánlatkérő a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) és a Kbt. 61. § (1) bekezdésének b) pontját – tekintettel arra, hogy létezik egy Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága és a Gazdasági Versenyhivatal, amelyeknek elméletileg ezeket a kizáró okokat ismerniük kell, és megvan az adatbázisuk ezek nyilvántartására, tehát hatóság van?
Részlet a válaszából: […]

A Kbt. 60. (1) bekezdés d) pontja, valamint a 61. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok hiányát közjegyző által hitelesített nyilatkozattal igazoltathatja az ajánlatkérő.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Közjegyzői sorsolás alkalmazhatósága

Kérdés: Közjegyzői sorsolás elvégezhető/alkalmazható-e nemzeti rezsimben, illetve a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 41. §-ának (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseszerint a meghívásos, a tárgyalásos eljárásra és a versenypárbeszédre egyébként– ha e fejezet másként nem rendelkezik – a nyílt eljárás szabályait kellmegfelelően alkalmazni. A kétszakaszos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 2.

Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Cserével vegyes ingatlan-adásvétel megítélése közbeszerzési szempontból

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha ingatlancserénél az egyik érték meghaladja a mértéket, és ezért bizonyos összeget még ki kell fizetni az ingatlanért, melynek következtében ez már eléri valamely eljárási rend értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] ...valamint akkor, – ha törvény az ingatlan tulajdonjogának, használatára,illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak az átengedését versenytárgyalás,versenyeztetés vagy nyilvános pályázat útján rendeli el, valamint– ha az ingatlan beszerzésére jogszabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Közbeszerzési tanácsadó bevonása értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 9. §-ának (1) bekezdése a hivatalos közbeszerzési tanácsadó kötelező bevonásáról rendelkezik. Értékhatártól függetlenül valamennyi, EU-forrásból támogatott beszerzéshez kötelező bevonni a tanácsadót? Tehát kell-e alkalmazni tanácsadót nemzeti és az egyszerű eljárás során is?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése a következők szerintfogalmaz: a közösségi értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés(második rész), továbbá versenypárbeszéd alkalmazása esetén a nemzetiértékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzés (harmadik rész, 25/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
1
64
65
66
73