Találati lista:
91. cikk / 125 Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint
Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
92. cikk / 125 A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése
Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
93. cikk / 125 Rendeltetésazonosság értelmezése építési munkák esetén
Kérdés: Egybeszámítás oktatási intézménynél 1,5 millió forint értékű, továbbá bruttó 2,5 millió forintos bekerülési értékű munka (tornatermet 2 tanteremmé alakítanak), plusz van harmadik építési beruházás is bruttó 31 millió forint összegre, ennek tárgya építésiengedély-köteles szárnynak a kialakítása. Mindhárom építési munka az iskolaépületet érinti, így felhasználásuk egymással közvetlenül összefüggőnek tekinthető, azonban a törvény rendeltetése azonos vagy hasonló kitételének értelmezése számunkra nem világos. A kérdés szerinti esetben mi a helyes értelmezés?
94. cikk / 125 Egybeszámítás műszaki lebonyolítás, ellenőrzés esetében
Kérdés: Hogyan kell helyesen alkalmazni a Kbt. egybeszámítási szabályait a műszaki lebonyolítói, műszaki ellenőri tevékenységre vonatkozóan?
95. cikk / 125 Eljárás megindításának kötelezettsége a Kbt. 40. § b) pontjának nemteljesülése esetén
Kérdés: Ha a Kbt. 40. §-ának b) pontja nem teljesül (tehát nincs egy beszállító, aki minden terméket kihozna), kell-e eljárást indítanom? Ha egybeszámítom [tehát a b) pont nemteljesülését figyelmen kívül hagyom], akkor az összes árubeszerzés 20 millió forint. Ha termékcsoportokra bontom [mivel a b) pont nem teljesül], egyik termék sem éri el a 8 millió forintot.
96. cikk / 125 Összeszámítás több helyről történő beszerzésnél
Kérdés: Az önkormányzat konyhája 17 500 E forintért fog élelmiszert beszerezni 2006-ban. Össze kell-e venni a különféle élelmiszereket, ha jelenleg több helyről történik a beszerzés, az alábbiak szerint: – zöldség-gyümölcs: kb. 5250 E Ft-ért őstermelőktől piacon, – pékáru: kb. 4375 E Ft-ért közvetlenül pékségtől, – tejtermék: kb. 2600 E Ft-ért közvetlenül tejüzemtől, – hús: kb. 4000 E Ft-ért közvetlenül húskereskedelmi kft.-től, – egyéb szárazáruk: kb. 1250 E Ft-ért METRO Kft.-től?
97. cikk / 125 Lefolytatandó közbeszerzési eljárások száma az egybeszámítási szabályok függvényében
Kérdés: Kérdésünk egybeszámítással kapcsolatos. Például abban az esetben, ha – az építési beruházás értéke 1,3 milliárd forint, – a tervezés értéke 30 millió forint, – a műszaki ellenőrzés értéke 10 millió forint, – az építési beruházással kapcsolatos közbeszerzés értéke 0,8 millió forint, – külön soron gépbeszerzés 1,2 milliárd forint értékben, akkor szám szerint hány közbeszerzési eljárást kell a fenti beszerzésekre lefolytatni, és milyen típusút?
98. cikk / 125 Beszerzések figyelembevételének határideje határozatlan idejű megállapodásnál
Kérdés: Határozatlan idejű szerződés esetén az egybeszámításnál a beszerzést csak az eljárás megindításától számított 12 hónapig kell figyelembe venni, vagy amennyiben 1 éven túl merül fel ugyanebben a tárgyban beszerzési igény, akkor akár a szerződés 3. évében is figyelembe kell venni az egybeszámítás során a beszerzést?
99. cikk / 125 Egybeszámítás "igazi" értékhatára
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 253. kérdéséhez kapcsolódó újabb kérdés: az árubeszerzésre vonatkozó szerződés több évre szól. A 253. válasz szerint "...a becsült érték a szerződés időtartama alatti teljes ellenszolgáltatás – értve alatta a becsült maradványértéket is". Ugyanakkor az egybeszámításnál a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdésében csak egy évről van szó. Jól értelmezzük-e, hogy a 36. § szerint becsült értéknek csak egy részét (a 12 hónapnyit) kell egybeszámítani? Ha az egybeszámítási szabályt alkalmazzuk, akkor a becsült érték nem éri el a Kbt. szerinti értékhatárt, több év esetén pedig meghaladja azt. Melyik az "igazi" értékhatár?
100. cikk / 125 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: A Kbt. 40. § (2) bekezdésének c) pontjában a mondatban szereplő "illetőleg" vagy-ot vagy és-t jelent?
