Találati lista:
41. cikk / 109 Kkv-nyilatkozat indoka
Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kkv-nak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy az adott eljárásban kizárólag kkv-k vehetnek részt? Ha nem, akkor miért szükséges a nyilatkozat kitöltése?
42. cikk / 109 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
43. cikk / 109 Nyilatkozat az ajánlattevő hatáskörén kívül eső körülményekről
Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?
44. cikk / 109 Nyilatkozat nemleges tartalommal
Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
45. cikk / 109 Nyilatkozat árbevételről
Kérdés: Háromévi nettó árbevételről kell nyilatkozni, árbevételt kell igazolnunk. Két éve alakultunk. Mi a teendő?
46. cikk / 109 Nyilatkozattétel az ajánlattevő vállalkozásának típusára
Kérdés: A felhívást nem kkv-k számára írták ki. Miért kell akkor nyilatkoznom arról, hogy milyen típusú vállalkozásnak minősülök?
47. cikk / 109 Nyilatkozatok alakisága a hatályos Kbt. szerint
Kérdés: A közjegyzői okirat vagy a közjegyző által hitelesített nyilatkozat – a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) és i) pontjainak igazolására – beadható-e másolatban, vagy csak az eredeti dokumentum fogadható el?
48. cikk / 109 Nyilatkozat tényleges tulajdonosról
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpont tekintetében nyilatkozni kell, hogy az ajánlattevő olyan társaságnak minősül-e, amelyet jegyeznek vagy nem jegyeznek szabályozott tőzsdén; amennyiben nem jegyzik szabályozott tőzsdén, a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevét és állandó lakcímét be kell mutatni, illetve amennyiben nem rendelkezik tényleges tulajdonossal, erről szóló nyilatkozat becsatolása kötelező. Hogyan kell nyilatkozni abban az esetben, ha az ajánlattevő 100 százalékos tulajdonosa egy külföldön bejegyzett cég, illetve ennek a cégnek is egy másik gazdasági társaság a 100 százalékos tulajdonosa, azonban ennek a cégnek van tényleges, természetes személy tulajdonosa? Véleményünk szerint ebben az esetben azt kell nyilatkozni, hogy rendelkezik tényleges tulajdonossal, hiszen bárhogy is nézzük, az ajánlattevő anyavállalatának az anyavállalata rendelkezik tényleges tulajdonossal, aki természetes személy. Jól gondoljuk?
49. cikk / 109 Nyilatkozat valóságtartalmának ellenőrzése a Kbt. 56. §-ának kc) alpontja vonatkozásában
Kérdés: A Kbt. 56. § (1) bekezdésének kc) alpontjában szereplő kizáró okról a 310/2011. kormányrendelet 2. § ib) alpontja szerint az ajánlattevőnek kell nyilatkoznia. Az ajánlatkérőnek kell-e ellenőriznie – különös tekintettel a Kbt. 56. §-ának (2) bekezdésére –, hogy valós tartalmú-e a nyilatkozat? Ha igen, hol és hogyan tudja megtenni?
50. cikk / 109 Nyilatkozat 10 százalék alatti alvállalkozóról
Kérdés: Nyilatkoznia kell-e az ajánlattevőnek a 10 százalék alatti alvállalkozóról vagy sem?
