Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2005. július 11-én (30. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 708

[…] eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Véleményünk szerint a kérdésben szereplő esetben egyértelműen az ajánlatkérő mulasztotta el a megfelelő időben történő karbantartást – még akkor is, ha esetlegesen korábban nem volt fedezete a munkák elvégeztetésére. A gyakorlatban a rendkívüli sürgősséget egy előre nem látható körülmény (helyzet) hirtelen bekövetkezése idézi elő – amely nem kötődik az ajánlatkérő akár tevőleges, akár passzív magatartásához –, azonban a kérdés feltevője esetünkben maga is elismerte, hogy az épület romlása egy hosszú folyamat eredménye, amely folyamat elindulásakor már számítani lehetett arra, hogy ha sokáig nem kerül sor karbantartásra, az évek múlásával az elkerülhetetlenné válik. A rendkívüli sürgősség tehát az ajánlatkérő mulasztásához kötődik, ami azonban nem vezethet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazásához. (A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy a fentiekben utalt jogszabályhely (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha – a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési […]