Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében
Kérdés
Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. szeptember 17-én (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1418
[…] az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása, vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani; – ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt visszavonja ajánlatát, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, akkor a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A Kbt. említett szakaszában a biztosíték visszafizetésére vonatkozó kötelezettséget is szabályozza. E szerint a biztosítékot vissza kell fizetni – az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; – a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik. Abban az esetben pedig, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles – az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki; – a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg. [A közbeszerzési törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.] A fentiekben egyrészt a biztosíték arányosságával, a rendelkezésre bocsátás választhatóságával, illetőleg a biztosítéknak az ajánlati kötöttséghez kötődésével kapcsolatban olvashattunk szabályokat. Ez egyben azt jelenti, hogy amint az ajánlati kötöttség beáll – azaz a hiánypótlás megkezdődik -, már érvényesülnie kell az ajánlati biztosítéknak, hiszen az ajánlatkérő érdeke, hogy ne lehessen például bármikor kilépni az eljárásból, s ellehetetleníteni […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. szeptember 17-én (68. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1418
[…] az ajánlatnak az ajánlati kötöttség ideje alatti visszavonása, vagy a szerződéskötésnek az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból történő meghiúsulása miatt – előreláthatólag felmerülő veszteség mértékére tekintettel kell megállapítani; – ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt visszavonja ajánlatát, vagy a szerződés megkötése az érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, akkor a biztosíték az ajánlatkérőt illeti meg. A Kbt. említett szakaszában a biztosíték visszafizetésére vonatkozó kötelezettséget is szabályozza. E szerint a biztosítékot vissza kell fizetni – az ajánlattevők részére az ajánlati felhívás visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; – a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére a szerződéskötést követő tíz napon belül, kivéve ha a biztosíték az ajánlati felhívás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik. Abban az esetben pedig, ha az ajánlatkérő az eljárásban való részvételt biztosíték adásához kötötte, a pénzben teljesített biztosíték kétszeres összegének, egyéb esetekben a biztosíték mértékének megfelelő összeg tíz napon belüli megfizetésére köteles – az ajánlattevők részére, ha az eljárás eredményét az ajánlati felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési időpontig nem hirdeti ki; – a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére, ha a szerződést nem köti meg. [A közbeszerzési törvény 91. §-ának (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel) kötheti meg a szerződést.] A fentiekben egyrészt a biztosíték arányosságával, a rendelkezésre bocsátás választhatóságával, illetőleg a biztosítéknak az ajánlati kötöttséghez kötődésével kapcsolatban olvashattunk szabályokat. Ez egyben azt jelenti, hogy amint az ajánlati kötöttség beáll – azaz a hiánypótlás megkezdődik -, már érvényesülnie kell az ajánlati biztosítéknak, hiszen az ajánlatkérő érdeke, hogy ne lehessen például bármikor kilépni az eljárásból, s ellehetetleníteni […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
