Árlejtés alkalmazhatósága
Kérdés
Már minden eljárás esetében lehet árlejtést alkalmazni? Korábban – az irányelvek szerint – nem így volt.
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2012. február 27-én (143. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2904
[…] 32. cikk (4) bekezdése második albekezdésének második francia bekezdése szerinti keretmegállapodás felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 33. cikkben említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó pályázat kiírása esetén is." A hazai szabályozás tehát túllépett ezen a megszorító értelmezésen, és vélhetően az új, jelenleg tervezeti szinten ismert irányelvi szöveget alapul véve liberalizálta korábbi megszorító álláspontját. Az új klasszikus irányelv tervezetének 33. cikke ugyanis az eljárástípusokat felsorolva általában lehetővé teszi az árlejtés lefolytatását, továbbá külön utal a keretmegállapodásos eljárás második részében történő árlejtés alkalmazási lehetőségére. Összességében az új törvénynek megfelelően tehát a továbbiakban nincs akadálya elektronikus árlejtés lefolytatásának, amely azonban továbbra is az értékelés szakaszában történik. A részletszabályokat a részben módosult, a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. Korm. rendelet tartalmazza. A Kbt. tehát generálisan lehetővé teszi árlejtés alkalmazását az értékelést követően. A törvény 72. §-ának (5) bekezdése ugyanis kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet, amennyiben azt az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előzetesen jelezte. Az elektronikus árlejtés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg. Ez azonban valójában az értékelés közben történik, hiszen a beérkezett ajánlatokat például aránytalanul alacsony árral kapcsolatban az árlejtést követően is meg kell vizsgálni. Ezt követően zárható le az értékelés szakasza. A szóhasználat nem következetes továbbá, mivel a keretmegállapodásos eljárás során az alábbiakban ismertetett 110. §-ban az árlejtést mint az eljárás szinonimáját említi. Az utalt rendelkezés szerint a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet – a 109. § (1) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásban meghatározott feltételek szerint keretmegállapodást ajánlatkérőként megkötő fél általi közvetlen megrendelés útján a 109. § (8) bekezdése szerint kiválasztott ajánlattevővel; – a 109. § (1) bekezdés d) pontja szerinti keretmegállapodás esetén a verseny újranyitásával elektronikus árlejtés vagy az (5)–(7) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásával. A 109. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai értelmében a keretmegállapodás négy formában köthető: – egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét kötelező erővel tartalmazza; – egy ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás, amely nem tartalmazza az annak […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*