Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2016. május 11-én (194. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3827

[…] újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt. Nem köteles az ajánlatkérő újabb hiánypótlást elrendelni, ha a hiánypótlással az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, feltéve hogy az eljárást megindító felhívásban feltüntette, hogy ilyen esetben nem – vagy csak az általa meghatározott korlátozással – rendel el újabb hiánypótlást. A korábban megjelölt hiány a későbbi hiánypótlás során már nem pótolható;– hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása: nem járhat a 2. § (1)–(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja;– a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótoltatott szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását – Kbt. 71. §-ának (1)–(9) bekezdései.Az (1) bekezdés rögzíti, hogy a hiánypótlás célja egyrészt az ajánlatból vagy a részvételi jelentkezésből hiányzó igazolások pótlására vonatkozó lehetőség megadása az ajánlattevő vagy a részvételre jelentkező számára, másrészt, hogy abban az esetben, ha az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben olyan kijelentés, nyilatkozat vagy igazolás van, amely nem egyértelmű, akkor annak tartalmát is tisztázni lehessen.A fenti cél elérése érdekében rögzíti a (3) bekezdés, hogy az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben szereplő iratokat a hiánypótlás során kiegészíteni és módosítani is lehet. Ez a lehetőség vonatkozik a kizáró ok és alkalmasság igazolása során benyújtott iratokra is.A (4) és (6) bekezdésből állapítható meg, hogy a hiánypótlási felhívásban megjelölt hiányokat az ajánlatkérő által meghatározott hiánypótlási határidőben kell teljesíteni. Amennyiben az eljárásban újabb hiánypótlást rendel el az ajánlatkérő, mert újabb hiányt észlelt, a korábbi hiánypótlásban megjelölt hiányt a később hiánypótlásban már nem lehet teljesíteni, másképpen fogalmazva, a kért iratot, nyilatkozatot, igazolást a hiánypótlásra megállapított határidőben kell beadni, mert a határidő elmulasztása esetén, a késve benyújtott hiánypótlást az ajánlatkérő már nem veheti figyelembe az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés elbírálása során.A (6) bekezdés ezen túlmenően utal arra is, hogy az ajánlatkérő korlátozhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező által bevonni tervezett új gazdasági szereplő tekintetében a hiánypótlás lehetőségét. Az ajánlatkérő ugyanis rendelkezhet úgy az ajánlati vagy a részvételi felhívásban, hogy ha a bevonni tervezett új gazdasági szereplő miatt válna szükségessé a hiánypótlás, akkor ezt egyáltalán nem, vagy csak az általa előre meghatározott korlátozással teszi lehetővé.A (8) bekezdés tartalma alapján az állapítható meg, hogy a teljes szakmai ajánlat (azaz a beszerzés tárgyára, valamint a műszaki leírásban és a szerződéses feltételekben foglalt ajánlatkérői előírásokra tett ajánlat) nem pótolható. Annak csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hibája javítható vagy hiánya pótolható, amely egyes ajánlati elemeket érint, így például a beszerzés tárgyának jellemzőire, vagy az ajánlattevő […]