Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2019. január 9-én (226. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4291

[…] azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.A kérdésben jelzett ellentmondás valóban fennáll, hiszen a Kbt., valamint a kormányrendelet valóban ellentétes szabályokat tartalmaz. Az ellentét ugyanakkor abból a szempontból nem áll fenn, hogy a kormányrendelet eltérő szabályokat is meghatározhat – mint a Kbt. a törvény 198. §-ának (1) bekezdése szerinti felhatalmazó rendelkezése alapján. Ettől azonban az ellentét még zavaró, és értelmezési problémát okoz. Ezt javítja a jogalkotó azzal, hogy 2019. április 1-jétől új szabályokat vezet be, melyek a kérdésben is jelzett módon egyértelművé teszik, hogy a számítási hibát kinek milyen formában kell javítania az alábbiak szerint.Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását […]