Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2024. július 10-én (292. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5315

[…] Döntőbizottság, ajánlatkérő), de csak nevesített esetekben, hiszen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény nem háttérjogszabálya a Kbt.-nek (kivéve a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása).A Kbt. 2. § (7) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a közbeszerzési eljárás előkészítése, lefolytatása, a szerződés megkötése és teljesítése, illetve a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárás során a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban a közbeszerzés alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hiszen a Kbt. nem rendezi a kérdést, és az Ákr. pedig nem háttérjogszabály. Véleményünk szerint nem jogszerű visszalépni a felfüggesztésből, hasonlóan ahhoz az esethez, amikor a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárás megindítása miatt függeszti fel az ajánlatkérő folyamatban levő közbeszerzési eljárását. A „hat/het” jelen esetben azt jelenti, hogy az ajánlatkérő abban dönthet, hogy felfüggeszti-e az eljárást vagy sem: megteheti, hogy felfüggeszti, de megteheti azt is, nem függeszti fel. Ha felfüggesztette, akkor meg kell várnia a bíróság jogerős határozatának meghozatalát, mert a mondat második fele ezt rögzíti, és nem azt, hogy belátása szerinti időtartamig felfüggeszti, de ha a per sokáig tart, akkor a felfüggesztést akár vissza is vonhatja. Amit a felfüggesztés kapcsán figyelembe kell venni, az a jogintézmény célja. A jogintézmény célja kettős: a jogsértés (jogsértő magatartás vagy jogsértő mulasztás) elkerülése, továbbá a reparálhatóság lehetővé tétele. Az ajánlatkérő döntése szerint nem folytatja időlegesen az eljárást […]