139 cikk rendezése:
131. cikk / 139 Igazolásnak minősülő dokumentumok a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. előírása szerint az igazolásokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. E vonatkozásban igazolásnak kell-e tekinteni például egy szakmai önéletrajzot, képesítést igazoló diplomát, létszámról szóló kimutatást, egy ISO-tanúsítványt, az éves beszámolókat, az áru minőségtanúsítványait? (Ha igen, akkor ez jelentős költségeket, munkát jelent minden pályázónak, értelmetlenül.) Nem lehetne-e ajánlásként kiadni, hogy pontosan mit lehet kérni eredetiben és mit nem, illetve azt, hogy egyes dokumentumokat elegendő legyen a nyertesnek a szerződéskötés előtt eredetiben bemutatni, és a pályázatban ezek esetében a másolat is megfelel?
132. cikk / 139 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
133. cikk / 139 Szakértői tevékenység besorolása
Kérdés: Mire vonatkozik a Kbt. 4. számú mellékletében a 27. kategóriában hivatkozott "egyéb szolgáltatások" megjelölés? A közbeszerzési szakértői tevékenység ebbe a kategóriába tartozik-e?
134. cikk / 139 Közbeszerzési eljárás érvényessége
Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
135. cikk / 139 Bírálati szempontok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál milyen szempontok alapján kell elbírálnia az ajánlatkérőnek az ajánlatokat? A Kbt. 300. §-a szerint ennél az eljárásnál nem kötelező alkalmazni és megadni a Kbt. 57. § (3) bekezdésének c) és d) pontja szerint a részszempontok értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, és azt a módszert sem, amellyel megadja a ponthatárok közötti pontszámokat. Így az ajánlattevő részére nem világos, milyen szempontok alapján lesz elbírálva az ajánlata. Van-e erre ajánlás, gyakorlat vagy döntőbizottsági határozat?
136. cikk / 139 Döntőbizottsági határozat végrehajtása
Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
137. cikk / 139 Tárgyalásos eljárás feltételei
Kérdés: Ajánlatkérőként van-e lehetőségünk arra, hogy tárgyalásos eljárást folytassunk le akkor, ha az megítélésünk szerint indokolt, azonban a Kbt. szerint körön kívüli az az ok, amely miatt ezt az eljárásfajtát kívánjuk alkalmazni?
138. cikk / 139 Egyszerű közbeszerzési eljárás folyamata
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű közbeszerzési eljárást az ajánlati felhívástól a szerződés megkötéséig, illetve teljesítéséig? Ugyanúgy kell-e eljárni a nemzeti értékhatár felét elérő értékű közbeszerzések, valamint a nemzeti értékhatárt elérő beszerzések esetén?
139. cikk / 139 Közbeszerzések Tanácsának feladatai
Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
