Találati lista:
131. cikk / 145 Igazolásokról ismételten
Kérdés: A kizáró okok fennállásáról, illetve fenn nem állásáról milyen igazolást kell benyújtania az ajánlattevőnek? Elegendő a közjegyző előtt tett nyilatkozat, vagy szükséges a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat csatolása? Mi dönti el, hogy mely igazolást kell mellékelni az ajánlathoz?
132. cikk / 145 Bejelentkezés minősített ajánlattevőként
Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékébe történő jelentkezés folyamatosan lehetséges-e? Hová kell benyújtani a jelentkezési dokumentációt?
133. cikk / 145 Döntőbizottsági határozatok közzététele
Kérdés: Várható-e, hogy a döntőbizottság egy-egy tanulságos határozatát – a bírósági eseti döntésekhez hasonlóan – nyilvánosan közzéteszi, ugyanis ez a jogszabály gyakorlati értelmezését nyilvánosan is elősegítené? (Az eddigi gyakorlat a kereshetőséget a kérelmező nevéhez kötötte, ami értelmetlen volt.)
134. cikk / 145 Alkalmasság igazolásának gyakorlati szempontjai
Kérdés: Ha az ajánlati felhívásban (dokumentációban) nem egyértelmű az alkalmasság igazolására szolgáló feltételek meghatározása, mi a teendő? Van-e olyan szabály, amely az ajánlatkérőket ebben a tekintetben kötelezi? Lehetséges-e, hogy a Kbt.-ben meghatározott körön kívül is kötelezhető legyen az ajánlattevő az alkalmassági feltételek igazolására?
135. cikk / 145 Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések felülvizsgálata
Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt nyertes ajánlattevőként kötöttünk szerződést, amelynek teljesítése jelenleg is folyamatban van. Várható-e, hogy a megállapodást felül kell vizsgálni, esetleg hatálytalanítják azt, és új közbeszerzési eljárást kell kiírni a szerződéssel érintett közbeszerzési tárgyra?
136. cikk / 145 Minősített ajánlattevők külön igazolási kötelezettsége
Kérdés: A Minősített Ajánlattevői Jegyzékbe történt felvétel mikor mentesít, és mikor nem mentesít a szükséges igazolások beszerzése alól? Miből derül ki egyértelműen az, hogy az illető közbeszerzési pályázat abba a kategóriába tartozik, amikor a jegyzékbe való felvétel ellenére be kell szerezni a szükséges igazolásokat?
137. cikk / 145 Igazolásnak minősülő dokumentumok a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. előírása szerint az igazolásokat eredetiben vagy hiteles másolatban kell benyújtani. E vonatkozásban igazolásnak kell-e tekinteni például egy szakmai önéletrajzot, képesítést igazoló diplomát, létszámról szóló kimutatást, egy ISO-tanúsítványt, az éves beszámolókat, az áru minőségtanúsítványait? (Ha igen, akkor ez jelentős költségeket, munkát jelent minden pályázónak, értelmetlenül.) Nem lehetne-e ajánlásként kiadni, hogy pontosan mit lehet kérni eredetiben és mit nem, illetve azt, hogy egyes dokumentumokat elegendő legyen a nyertesnek a szerződéskötés előtt eredetiben bemutatni, és a pályázatban ezek esetében a másolat is megfelel?
138. cikk / 145 Igazolási módok egyszerű közbeszerzési eljárásban
Kérdés: A Kbt. 299. §-a szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban – amennyiben az ajánlatkérő kizáró okokat kíván meghatározni – milyen módon kell azokat igazolni nyilatkozattal és/vagy igazolásokkal? Ha részben vagy egészen nyilatkozattal, akkor ennek formája egyszerű nyilatkozat-e vagy közokiratba foglalt (közjegyző előtt tett) nyilatkozat? Hogyan alakulnak a fentiek az alvállalkozók (10 százalék feletti vagy alatti) tekintetében?
139. cikk / 145 Szakértői tevékenység besorolása
Kérdés: Mire vonatkozik a Kbt. 4. számú mellékletében a 27. kategóriában hivatkozott "egyéb szolgáltatások" megjelölés? A közbeszerzési szakértői tevékenység ebbe a kategóriába tartozik-e?
140. cikk / 145 Közbeszerzési eljárás érvényessége
Kérdés: Egyszerű eljárásban három ajánlat érkezett, de egy ajánlat érvénytelen. Ebben az esetben érvényes-e az eljárás, avagy sem?
